Balázs-Arth Valéria

Fotó: Szabó Attila

Az általános iskolát és a gimnáziumot (1975) Szabadkán végezte. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tanszékén tanári és fordítói oklevelet (1981), magiszteri (1991, dolgozatának címe Szövegtípus – szövegszerkezet – fordítás), A bácskai magyar sajtó és könyvkiadás irodalmi vetületei az 1947–1952 közötti időszakban című disszertációjával pedig az irodalomtudomány doktora fokozatot szerzett (2016). Szabadkán középiskolai tanár (1981–1983), a polgármesteri hivatal fordítója (1983–1991). Fordított az újvidéki Tankönyvkiadónak hat tankönyvet, továbbá folyóiratcikkeket, katalógusokat. és a jagodinai Naiv Művészetek Múzeuma által kiadott Kalmár Ferenc-monográfiát (2009). Az ELTE Névtani Tanszékével együttműködve több névtani tanulmány szerzője. A délszláv háború kitörésekor munkahelyéről elbocsátották (1991), ekkor Budapestre költözött, ahol szerkesztőként és szócikkíróként dolgozott: a Magyar Színházművészeti Lexikon után a 19 kötetes Révai Új Lexikona szerkesztője, délvidéki szakszerkesztője és szócikkírója; a magyarországi délszláv nemzetiségek szócikkeinek szerzője és szerkesztője is, majd további lexikonok szerzője és szerkesztője is. Több ezer délvidéki szócikk anyagát gyűjtötte össze, és írta meg. A Közép-Európai Kulturális Intézet délvidéki programjainak egyik szervezője (pl. a jagodinai Naiv és Marginális Művészetek Múzeumával közösen készült A XX. század madarai – Kalmár Ferenc szobrai – kiállítás egyik kurátora; a Hidak-Korok-Budapest-vándorkiállítás rendezője Vukováron). A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége küldöttgyűlésének tagjaként több magyarországi–szerbiai cserekiállítás rendezésében közreműködött. A jagodinai 14. Naiv és Marginális Művészeti Biennále zsűrielnöke (2009). Mintegy tíz év munkájának eredménye önálló lexikona, a Délvidéki Magyar Képzőművészeti Lexikon, amelynek szerzője, szerkesztője és képszerkesztője is (Bp., 2007). A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa (2019/2020). A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány szakértői testületének tagja.

A következő lexikonok szerkesztésében és írásában vett részt:

Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest, 1994) (szakszerkesztő és szócikkíró)

Révai Új Lexikona I–II. köt. (Szekszárd, 1996–1998) (szakszerkesztő és szócikkíró)

Révai Új Lexikona III–XII. köt. (Szekszárd, 1999–2003) (szerkesztő, szakszerkesztő és szócikkíró)

Révai Új Lexikona XIII–XVIII. köt. (Szekszárd, 1998–2006) (szakszerkesztő és szócikkíró)

Révai Új Lexikona XIX., kiegészítő kötet A–Z (Szekszárd, 2008) (szerkesztő és szócikkíró)

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 1. köt. (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1999)

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 2. köt. (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000)

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 3. köt. (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2001)

Humorlexikon. (Tarsoly Kiadó, Budapest, 2001)

Új Magyar Életrajzi Lexikon I–V. (Magyar Könyvklub, Budapest, 2001–2004)

Új Magyar Életrajzi Lexikon VI. (Helikon Kiadó, Budapest, 2007)

Građa za leksikon pisaca Jugoslavije VI tom P (Matica srpska, Novi Sad, 2014)

Az alábbi kiadványok munkatársa:

Kortárs Magyar Írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I. k. (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1998)

Kortárs Magyar Írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000)

Magyar múzeumi arcképcsarnok (Pulszky Társaság – Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002)