Nagy József

A fotó forrása: https://szinhaz.hu/2014/04/18/nagy_jozsef_uj_kaput_nyitottam_ki_magamnak

Az elemi iskolát szülőhelyén, az Iparművészeti Középiskolát 1976-ban Újvidéken végzi. A hetvenes évek végétől Budapesten néprajzot, fuvolát és pantomimtechnikát tanul, 1980-ban Párizsba megy, ahol Marcel Marceau-nál, majd Etienne Decraux-nál mímet és mozgásművészetet tanul, és megismerkedik a bhutóval, a kontakttánccal és az akrobatikával. Miután több ismert társulatban is fellépett, 1986-ban megalakította a Jel Színházat, melynek első bemutatója a Pekingi kacsa című koreodráma volt 1987-ben a párizsi Theatre de la Bastille-ban, amely megalapozta nemzetközi elismertségét. 1995-ben megválasztják az orleans-i koreográfiai központ, 2006-ban az avignoni előadó-művészeti fesztivál, 2012-ben a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatójának, 2007-ben Magyarkanizsán megnyitják a hagyományos és kortárs színházi technikákat oktató bemutató Nagy József Regionális Kreatív Műhelyt, amely az ő szellemisége és művészete jegyében és irányítása alatt előadó-, képző-, fotó-, és filmművészeti, valamint zenei és irodalmi tanfolyamokat szervez, ismert szakembereket hív meg, és lehetőséget nyújt előadásainak előkészítésére, illetve turnékat menedzsel. Mozgásszínházainak előadásait Nagy József gyakran világirodalmi szerzők (Büchner, Kafka, Michaux, Beckett, Artaud) szövegeire alapozva hozza létre, de felhasználja Csáth Géza és Tolnai Ottó műveit is.

Előadásai:

Canard pékinois (Pekingi Kacsa). Théâtre de la Bastille, Párizs, 1987.

Sept peaux de rhinocéros (A rinocérosz hét bőre). Orléans. 1988.

La mort de l’Emperaur (A kormányzó halála). Brest, 1989.

Comedia tempio. Orléans, 1990.

Les échelles d’Orphée (Orfeusz létrái). Orléáns, 1992.

Tractatus bestial (film Kende Jánossal). 1993.

L’anatomie du fauve (A vad anatómiája). Orléans, 1994.

Woyzeck. Théâtre National de Bretagne-Rennes, 1994.

Le Cri du Caméléon (A kaméleon kiáltása). L’Anomalie Cirkuszegyüttes, Párizs, 1995.

Les commentaires d’Habacuc (Habakukk kommentárok). Festival d’Avignon, 1996.

Le vent dans le sac (Szél a zsákban). Lausanne, 1997.

Petit Psaume de matin. Festival d’Avignon, 1999.

Les veilleurs (Virrasztók). Théâtre de la Ville, Párizs, 1999.

Le temps du repli (A rejtőzés kora). Orléans, 1999.

Les philosophes (Filozófusok). Cannes, 2001.

Journal d’un inconnu (Egy ismeretlen naplója). Velence, 2002.

Éjfél után (After Midnight). Kanizsa, 2002.

Balthus (Yosi Odia-val és Jan Babiée-vel). Lausanne, 2003.

Éden. Le Havre, 2003, Kanizsa, 2004.

Utolsó tájkép. Avignon, 2005.

Asobu. Avignon, 2006.

Paso Doble. Avignon, 2006.

Tájkép csata után / Utolsó tájkép – új változat. Orléans, 2006.

Közjáték. Magyarkanizsa, 2007.

Holló. Párizs, 2008.

100 tű hossza. Magyarkanizsa, 2009.