Kristály István

(Vető György)

prózaíró pedagógus
1890. december 22., Szombathely - 1944. október, Padé

Életrajz

Az elemit Szombathelyen, a tanítóképzőt Csáktornyán végzi, ahol később tanító. Az első világháború kezdetén orosz fogságba esik, négy év múlva szabadul, majd Pécsre kerül. Az 1920-as évek elején Jugoszláviába emigrál, Pádén tanító, 1934-től igazgató. A második világháborúban szerb katonák elhurcolják, és nyoma vész. A Mi Irodalmunk munkatársa, publikál a Hétről-Hétré-ben. A Kalangya köréhez tartozik, 1934 és 1940 között a folyóirat egyik legtöbbet publikáló munkatársa. Színpadi jeleneteket is ír. Szerepel a Vagyunk (1928) című almanachban, a Bácsmegyei Napló 1929. évi Almanachjában, A Mi Irodalmunk Almanachjában (1931), illetve az Ákácok alatt (1933) és A diófa árnyékában (1942) című antológiában.

Szakirodalom az alkotóról

Kristály István. In. Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története 1918-tól 1945-ig. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1968.
Szerző: Bori Imre
Kristály István. In. Szenteleky Kornél: Új életformák felé. Egybegyűjtött tanulmányok, kritikák, cikkek. 1922–1930. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 1999.
A délvidéki magyar irodalom kisebbségi évei. In. Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok. I. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1999.
Szerző: Herceg János