Kisbéry János (Epling János)

Cselédsorban élő család (apja tanyai bognár, anyja szolgáló) legidősebb gyermekeként csak elemi iskolát végez (ő viseli kisebb testvéreinek gondját). Apja takácsinasnak adja Bezdánba, de a szakmát nem tanulja ki, részaratóként, erdei napszámosként, matrózként, fűtőtént, kifutóként és favágóként dolgozik. Pesten négy évig gyári munkás és kéményseprő. Egyetlen állandó állása Nagy Iván jobboldali lapjánál, az Új Népnél van 1941-től. 1944-ben elmenekül, és Németországban gyári munkát vállal. Szerepel az Ákácok alatt (1933) és A diófa árnyékában (1942) című novellaantológiában.