Vakító gépezetek

„Amikor a messiási kor eljöttét jel­ző sófár megszólal, a változásnak szemmel láthatónak kell lennie. A jeruzsálemi rabbinak, amint a sófárt meghallva kitekint ablakából a piactérre, meg kell győződnie arról, hogy a világ megújult. Ha másként van, csalódottan tér vissza a mun­kájához. A szellemi észlelés és az érzéki észlelés közötti rangbeli kü­lönbségnek meg kell változnia. A kritikai gondolkodás bírálja a theoreint mint elvont látást, a napnyuga­ti gondolkodásnak ezt az évezredes ideálját, és azt kívánja, hogy a világ láthatóan más legyen.”

„Elfogadni a szerény alrendszeri státuszt annyi, mint kibékülni az adott keretekkel. Megannyi kisebb­ség élhet így egymás mellett marginalizáltan, az elvont gépezetek – az állam, a piac és a bérmunka mechanizmusai – pedig sértetlenül működhetnek tovább. Mondjuk ki: a gettó a kormányzási mentalitás szerves része.”