Tücsök a hangyabolyban

Mit jelent egy tücsök jelenléte a hangyaboly életében? Veszedelmesen disszonáns hangot, káros ingyenélőt-e? Vagy ellenkezőleg nem hasznos-e ez a jelenlét mégis? Mégha ez a hasznosság nem is ismerhető fel nyomban. Jól teszi-e tehát a hangyaboly népe, ha szabadulni igyekszik a tücsöktől? Vagy netán mégis szegényebb lesz a távozásával? . . . Íme legújabb novelláskötetem címadó írásának néhány kérdése.

Nemcsak ebben a „korszerűsített” mesében lelhetők fel azonban ezek a kérdések, hanem a társaságában található más írásokban is. Remélhetőleg olyképpen megfogalmazva, hogy képesek lesznek az olvasót további kérdések felvetésére ösztökélni, rávenni, hogy sok mindenen elgondolkodjon. Banális írói célkitűzés? Lehet. Csak hogy egyúttal maximális, mondhatni szerénytelen ambíciót is jelent. Mert akarhatunk-e vajon íróként többet, mint olvasónkat elgondolkodtatni. Segíteni a dolgok gondolkodás nélküli elfogadásával szembeni ellenanyagok kitermelésében, megerősíteni védekezését azzal az „adott világgal” szemben, melynek sokszor fenyegető jelenségei ezekben az írásokban valóságosabban vannak jelen, mint ahogyan az a képtelennek látszó mesékből első pillantásra talán kitetszik. Ám mert a való világban is rejtetten léteznek inkább, ezért hozhatók legkönnyebben felszínre „képtelen történetek” segítségével. „Képtelenségük”, vagy inkább embertelenségük is, ezáltal válik nyilvánvalóvá.

Varga Zoltán