Töviskoszorú

Családregény? Kalandregény? Talán mind a kettő. Az előbbi azért, minthogy Bali Károly halászmesternek, feleségének, Kövesdi Marikának és fiuknak, Ákosnak a sorsát beszéli el egy jó három és fél évtizeden átívelő, sorsfordulatokban gazdag történelmi korszak sodrásában, árnyaltan rajzolva meg nemcsak az első személyben mesélő főszereplőknek, hanem a történet nagyszámú mellékszereplőjének és epizódalakjának a jellemét és cselekvésük mozgatórugóit is.
A kalandregényre utalnak viszont a cselekménynek azok a váratlan, sőt gyakran elképesztő fordulatai, amelyeket az olvasó már-már hajlamos lenne kiagyaltnak minősíteni, ha - életkorától függően - a saját tapasztalatából vagy idősebb hozzátartozóinak, ismerőseinek elmondásából nem tudná, hogy ezek a "hihetetlen" fordulatok, kalandok Európának ebben a szögletében a még nem is túlságosan távoli múlt mindennapi realitását jelentették.
Így hát a kalandregénynél mélyebb és tartalmasabb (bár nem kevésbé izgalmas és érdekfeszítő) olvasmányt vesz kezébe az olvasó, hogy a három főszereplő hol párhuzamosan futó, hol egymást kiegészítő, folytató vagy hellyel-közzel át is fedő elbeszéléséből megismerje egy család ellentmondásoktól sem mentes történetét egy elképesztő fordulatokat létrehozó, ám mégis valós történelmi kor hátterével, melyet az író a szemtanú hitelességével és a jó megfigyelő apró részletekre is kiterjedő pontosságával - néha a humor eszközeit sem mellőzve - ábrázol.