Hogyan ​öltem meg a pajtásomat

„Abban ​az időben, vagyis a mi gyermekkorunkban vad düh és acsarkodás fészkelte be magát a szívekbe. A szüleink összeszólalkoztak, útjaink szétváltak, az ismerősök nem ismerték többé egymást, a szomszédok gyűlölték a szomszédjaikat. Persze, mi gyerekek se vonhattuk ki ez alól magunkat… Később az idő megmutatta, hogy a mi nemzedékünk történelmi nemzedékként került bele az új könyvekbe. Afelől azonban nincs kétségem, hogy azt, amit én akarok elmondani, nem találjátok meg a történelemkönyvekben” – mondja a kötet címadó elbeszélésének narrátorhőse. A makedón író novelláiban valóban olyan világ elevenedik meg, amelyről sem a történelemkönyvekben, sem az irodalomban nem sokat olvashattunk: a negyvenes-ötvenes évek fordulója egy isten háta mögötti jugoszláviai falu életében. Zsivko Csingo szinte minden elbeszélése Paszkvéliában játszódik, de az összeütközések és megrázkódtatások, amelyekről hol balladai komorsággal, hol szatirikus éllel, hol meleg humorral beszél, nemcsak azon a tájon voltak sorsdöntőek.