Szanád

Szanád Árpád-kori település. Nevét már 1247-ben említették az oklevelek, mint a Csanád nemzetség ősi birtokát. A Csanád nemzetség tagjai közül 1247-ben a falu fele része Pongrácz ispán bírtoka volt. A nemzetség tagjai 1256 évi birtokmegosztásakor a Kelemenös fiak birtoka lett.

Károly Róbert uralkodása alatt Tamás ispán fiai hűtlenségük miatt Szanádot elvesztették és csak 1321-ben nyerték vissza Csanád prépost közbenjárására.

1337-ben Szanád két részből állt: Al-Szanád jutott a Telegdyeknek, Fel-Szanád a Makófalviaknak. A Telegdyek később, 1360-ban még egyszer megosztoztak itteni birtokukon; ekkor a falut Telegdy Miklós fiai, György és Miklós kapták meg. A Telegdy rész megmaradt a család birtokában és Telegdy István 1508-ban a királytól új adománylevelet kapott itteni birtokrészeire.

A makófalvi család része a Csákiak birtokába került. Csáki Gábor ezt a részt 1509-ben elzálogosította Bakócz Tamás bíboros érseknek.
1552-ben, a török hódoltság alatt Szanád is elpusztult, 1557-1558-ban csak két szerb lakosa volt.
Telegdy Mihály közben János Zsigmondhoz pártolt, ezért szanádi birtokrészét a nádor 1561-ben Kerecsényi Lászlónak adományozta.
1561-ben Kerecsényi László és Telegdy István, 1564-ben Telegdy Mihály - aki itteni birtokait visszanyerte - és Telegdy István voltak a földesurai.
1647-ben is lakott helység volt, 1717-ben 44 ház állt a településen.

A török hódoltság megszűntével a temesvári bánságba osztották be. 1724-ben és 1725-ben szerb lakosai tömegesen elszökdöstek, majd 1781-ben a falu árverésre került, de vevő nem akadt rá.

A 19. század elején Áldássy Ignácz szerezte meg, aki 1803-ban 70 német családot telepített ide. Ekkortájt épült az Áldássy kúria is, mely a 20. század elején Falcione Nándor zombori lakosé volt, majd 1859 körül kezdtek ide magyarok beköltözködni.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Szanád, rác-német falu, Torontál vármegyében, Csókához egy kis órányira, a Tisza mellett: 378 kataszteri holdon, 1382 óhitű, 6 zsidó lakossal, katholikus és óhitű anyatemplomokkal, kastéllyal, fűz erdővel, 113 4/8 egész jobbágytelekkel. Földesura Áldásy Ignácz örökösei. Utolsó posta Török-Kanisa."

1910-ben 2317 lakosából 376 magyar, 466 német, 1463 szerb volt. Ebből 781 római katolikus, 41 református, 1480 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.


Szanád és Csóka között, a Tisza partján a középkorban egy Varsány nevű falu állt.
Varsány a Csanád nemzetség birtoka volt és a nemzetség birtokainak sorsában osztozottan egész a Mohácsi vészig, amikor elpusztult.