Hungarológiai Közlemények, 40. évf. 2009. január 1. 2. sz. 1–132. oldal

Tartalomjegyzék

• Természetírás - Természetolvasás (A természeti kód működése a 20. és 21. századi magyar irodalomban )
• Bányai János: Bodnár György (1927-2008) 7
• Angyalosi Gergely: A „láthatatlan természet” képei Juhász Ferenc lírája az ötvenes évek első felében 11
• Bányai János: Későmodern természetírás (A kép Lator László verseiben)18
• Pomogáts Béla: Természet, táj, régió 27
• Harkai Vass Éva: „Örök” Természet - változó (Iírai) kódok (Természeti kód, ternzészetfiguráció - példák a kortárs magyar líra köréből)40
• Kappanyos András: Az objektív lírája 48
• Gerold László: Természet a drámában és a színpadon 55
• Földes Györgyi: A festményvászon szálai (Szövegszerűség és képszerűség Czóbel Minka Pókhálók című novellájában)62
• Bence Erika: Utazás a „cselekvő” természetben (Mészöly Miklós: Sutting ezredes tündöklése és a XIX. századi történelmi elbeszéléshagyomány)73
• Faragó Kornélia: A természetírás geokulturális meghatározottsága (Táj és identitáskultúra)81
• Toldi Éva: „Ha összeomlik, gyom virít alóla” (Természetszemlélet Juhász Erzsébet prózájában)88
• Deczki Sarolta: Térképről lemaradt tájak 97
• Virág Gábor: Két test között (A test természetes és/vagy kulturális értelmezése (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony))106
• Szabó Szilvia: Szalma Lajos kertje mint lehetséges Éden-vízió (Természetvonatkozások Grecsó Krisztián Tánciskola című regényében)113
• Herédi Károly: Föld, víz, levegő... szar (Természeten innen és túl (Háy János: Xanadu))122