Zenta és környékének növényei

ELŐSZÓ

Amikor eleget teszek a szerkеѕztőѕég sürgetésének és nyomdába adom a kéziratomat, tudatában vagyok annak minden hiányosságával. Őszintén sajnálom, hogy a készülő monográfiánk értékesebb részét képező, füzetekben megjelenő, adatokban és részletekben bővelkedő tanulmányok megírására nem jut elegendő idő.

A növényekrđl szóló II. füzet a községünk területén és közvetlen környékén felkutatott vagy joggal feltételezhеtő virágtalan növények ismertetését tartalmazza. A közvetlen környék alatt a várossal szemben, a Tisza bal partján huzódó ártéri füzes-nyárfás еrdőt, a bánáti töltés és Csóka között elterüld szikes legelőt , valamint a bátkai Holt-Tiszától keletre levő szikes rétet értem.

A szabad szemmel is látható, tehát, könnyebben észrevehető, begyűjthető, esetleg könnyebben meghatározható makroszkopikus anyag /zuzmók, mohák, nagy- és kalaposgombák, harasztok/ feldolgozása teljesebb képet nyújt. A mikroszkopikus, szabad szemmel láthatatlan növénykék begyüjtése /esetleges tenyésztése/ és meghatározása már különleges felszerelést, alaposabb jártasságot, tudást és olyan határozókönyveket követel, amelyekkel községi szinten csak részben rendelkezünk. Ezért, a mikroszervezetek /baktériumok, mikroszkopikus gombák és moszatok/ feldolgozása hiányosabb, a gombáknál pedig szisztematikailag is rendezetlenebb.

Az első füzеttől eltérően, most fokozottabb mértékben támaszkodtam a másoktól szerzett adatokra. Ezeket az adatforrásokat minden fejezet elején ismertetem. Mindazoknak, akik munkámban segitettek, ezen a helyen is hálámat és köszönetemet fejezem ki. Rülön köszönettel tartozom dr. Gallé László, zentai származású, szegedi, szakvezető gimnáziumi tanárnak, aki nemecѕаk társszerzőként, hanem mindenirányú támogatásával is hathatósan segítette e füzet megszületését.

A füzet tartalma úgyszólván csak két részre oszlik. Az első, a korábbi füzet virágos vegetációját taglaló fejezеtnek megfelelően egy-egy terület virágtalan vegetációját ismerteti,a második rész pedig a fajlistákat tartalmazza.

A nem szakembereknek szánt munkámban, az első füzethez hasonlóan, a növényvilág iránt érdeklddő , előеsorban zentai polgárok és tanulóifjuság számára hozzáférhető területi beosztást választottam, bár az – szigorúan véve – nem követi az élеtközösségek tudományos rendszerét.

Figyelembe véve a bemutatott anyag sokrétüségét, az egy ember erejét és ismereteit meghaladó munkakört, a szakirodalom és a felszerelés hiányosságait, valamint az amúgy is szűkében levő szabadidőből erre a célra – és a pihenés kárára – kiszakított időtartamot, nyilvánvaló, hogy kellő florisztikai vagy ökológiai kiértékelést nem lehetett adni. A monográfia jellege viszont ezt nem is kívánja.

Ha munkámat nemcsak a hiányosságok alapjján ítéli meg az olvasó, akkor a több mint 1500 fajt, néhányszáz változatot és formát felsoroló füzet anyaga mégis nyújt némi tájékoztatást községünk virágtalan növényvilágáról, és alapul szolgálhat a további kutatásokhoz.