Vajdasági vásárok és vásározók

A néprajz és az antropológia kelléktára a történeti források értelmezésétől a jelenkutatásig igényli a kutató tájékozottságát, ha ebben a témában elmerülni kíván. Silling Léda ebben a történeti folyamatban gondolkodik, s nem kétséges, hogy értekezése hiánypótló, új és önálló kutatás eredményeit összegzi. Érdeklődése a kupuszinaiak piacozása, valamint a mai vásározási alkalmak és formák felől bomlott ki a szervezett árucsere történetére, gazdasági, társadalmi és műveltséget formáló szerepére. Vizsgálatai elsősorban a mai szerbiai Vajdaság területére, hangsúlyosan három kora újkori szabad királyi város, Újvidék, Zombor és Szabadka vásártörténetére koncentrálnak, de kitekintéssel van Bánát és a Szerémség vásáros településeire is. A kötet a magyar és a szerb néprajz javak cseréjével kapcsolatos kutatási eredményeinek, valamint a Balkán korai kereskedelmének és vásárainak számbavétele után bemutatja a vajdasági vásárok históriáját. (Viga Gyula)