Fülszöveg
Valamikor réges-régen, amikor még sok virág nyílt ezen a tájon, élt a Tiszában egy hínárhajú iszapszemű szellem, akit a halászok csak úgy hívtak: Tiszai Ember. Újhold éjszakáján, ha már lerakták a tetőhorgokat a halászok, látni vélték néha, de senki sem volt Szintarévről, aki találkozott volna vele.