Tanácstalan kölykök

Tegnap még talán lett volna értelme itt a föld­mérők munkájának, lett volna értelme eladásra hirdetni az ingatlanokat, kiadó szobákat, fellen díteni a falusi turizmust, ábrándozni terményről és aratásról, tegnap talán még lett volna értelme piktorként, szerelőként, mesteremberként kínál­ni fel a szolgáltatásait bárkinek. Búgatni és ellet­ni, és igen, keresztelni is... Tegnap talán még lett volna értelme a csábításnak itt. Az oktatásnak, a nevelésnek, a gyógyításnak is... Tegnap talán még lett volna értelme árkot ásni, napelemeket és szélkerekeket, természetbarát technológiákat telepíteni ide... Lett volna értelme az ábrándnak, a reménynek, a vágynak, a szerelemnek, a hit­vallásnak, a politikai elhivatottságnak, a szónok­latnak, az ékesszólásnak, a tömegrendezvény­nek és talán a nagygyűlésnek is, és igen, tegnap még lett volna értelme a halálnak. Tegnap. Ma már nincs. A halál is értelmét vesztette itt...