Szép tavaszi nap

Részlet a könyvből:

"Szép volt az a tavaszi nap, fénylő és zengő, mint egy színezüst lap.
Igaz, a keserű élmények fekete fellegei sokszor takarták el emlékezésem derűs égboltját, igaz, a régi és új szenvedések gyakran dörömböltek szívemben, az is igaz, hogy a hajdanvaló fiatalkori érzések viharainak forgószelei sokszor újraéledtek, igaz, a tapasztalatok hideg mélységeiből nemegyszer emelkedtek föl rég elmerült vágyak - mindez azonban nem tudta árnyékba borítani, lehervasztani, fölszaggatni lelki békém tágas térségeit.
Bizony, nem!
A bennem lappangó sötétség megfékezhetetlen, kielégületlen óriásai nem bírták elsodorni a harmincöt éven át nélkülözött szülőföld emlékezetét; nem, pedig legtöbbször éppen a fájó tapasztalatok csaknem mindig szennyes, viharos áradata hordta össze bennem ezeket az emlékeket.
Valóban, szép volt ez a tavaszi nap, fénylő és zengő, mint egy színezüst lap.
És éppen ilyen volt Kadétka is, aki olyan nagyon váratlanul jelent meg ezen a napon."