Szenteleky Kornél / Kornel Senteleki

SZENTELEKY KORNÉL

Szenteleky Kornél a pécsváradi görögkeleti plébániahivatal be­jegyzése szerint 1893. július 15-én (tehát több mint valószínűleg július 3-án) születet Pécsett. Apja Sztankovics György királyi mér­nök, anyja Koszics Teréz. A Sztankovics család bánáti eredetű volt, férfiágon mind polgár. Nagyapja Temesvárról indult, s oda tért vissza nyugdíjaztatása után, miután mérnökként előbb Erdélyben, majd Budapesten dolgozott a postánál. Mérnök írónk apja, György is, városrendész Pécsett is, majd az erdélyi Dicsőszentmártonban, ahonnan 1897-ben vagy 1898-ban Zomborba helyezik. Az anyai rokonság baranyai, és a legenda szerint a híres költők, a Kisfaludyak is az ősök között vannak. Az anya baranyai volta magya­rázhatja talán, hogy az immár háromgyermekes Sztankovics György miért törekedett elkerülni Erdélyből, s ha már Pécsre nem költöz­hettek vissza, miért állapodott meg Zomborban. Hogy a temesvári szálak mikor szakadtak meg, nem tudjuk, de a fiú, Kornél keresz­telőjére még Kikindáról érkezik a keresztanya.

Írónk életének igazi talaja tehát Zombor volt. Itt járt elemi iskolába, majd gimnáziumba, s itt is érettségizett 1911-ben. A ka­maszfiú egyszerre volt közepes tanuló és széplélek, akit jobban ér­dekelt az irodalom, mint az élet, többet foglalkozott önműveléssel, mint lecketanulással. Zombor élénk szellemi élete is erre csábította, különösképpen, hogy magáénak tudhatta mind a szerb és horvát, mind a magyar kultúrát. Ismerhette és láthatta akár naponta a már magába vadult, csalódott Laza Kostićot és a még tevékeny, a maga családja sorsára emlékeztető Gozsdu Eleket, a kitűnő írót, aki Zombor kulturális életének megszervezésén fáradozott, előadá­sokat tartott, tárlatokat rendezett. Többször szerepelt a városban a századforduló vezető pesti költője, A Hét című lap szerkesztője, Kiss József is, akinek Jehova című versét éppen Laza Kostić for­dítja szerbre.

(...)

Részlet Bori Imre előszavából