Szabadka településképe

ELŐSZÓ

A településföldrajz egyik nagy kutatási területe a funkciókra terjed ki. A funkcionális fejlettség szempontjából való vizsgálatok a településeknek az ágazati és területi munkamegosztásban betöltött szerepét világítják meg. A másik kutatási terület a településmorfoló­gia, amely a falvak és a városok érzékelhető arculatának vizsgálatával foglalkozik. A morfológiai elemzések képezik a korszerű városrende­zési tervek egyik kiindulópontját.

Szabadka településképéről írt jelen tanulmány a városmorfológiai vizsgálatok körébe tartozik. Célja a város mai térbeli szerkezetének és morfológiai sajátosságainak értelmező, okfejtő elemzése és magya­rázó-leíró bemutatása. Nem tekintem feladatomnak az egyes fejlődési szakaszok tüzetes felkutatását, sem az arculati sajátosságok minden vonásának leírását és értékelését. A településföldrajzi munkák inkább átfogó, szintetizáló jellegűek és nem annyira részletező természetűek. Ezért elsősorban az összkép kialakítására törekedtem és igyekeztem a morfológiai sajátosságok konstellációját felvázolni a tárgyalt idő­keresztmetszetekben.

A fenti célkitűzés szabta meg az anyag megközelítésének és fel­dolgozásának alapirányait. A morfológiai elemzést a funkciók teljes figyelembevételével, azok értékelésével párhuzamosan végeztem, mert a funkcionális szerkezeti változások az arculati fejlődésnek is irányt szabnak. Továbbá a jelenlegi arculat vizsgálata olyan módon történt, hogy a város morfológiai vonásait fejlődésükben is igyekeztem be­mutatni. Ezáltal a városfejlődés néhány bonyolultabb összefüggésére is világosabban rá lehetett mutatni. Az ilyen feldolgozásmód szükség­képpen ismétlésekhez vezet, de azt is lehetővé teszi, hogy ugyanazt a jelenséget más-más időben, váltakozó társadalmi-gazdasági körülmé­nyek között több oldalról is megszemléljük, szerepét, jelentőségét újraértékeljük. Az időrétegek felbontásával, elemzésével és az esemé­nyek bemutatásával kapcsolatban, a félreértések elkerülése végett, szükséges rámutatni a történeti diszciplínák és a településföldrajz kutatási célkitűzéseinek eltérő jellegére. A történeti tudományok – a településtörténet, a gazdaságtörténet, a népességtörténet, a városépítés-történet, a művelődéstörténet stb. – alapfeladatának tekinthető a város sokoldalú fejlődésének maradéktalan feltárása és annak rész­letekbe hatoló bemutatása. A településföldrajzi kutatások esetében a múlt kibogozása, megismerése nem végcél, hanem csak eszköz, melynek segítségével a mai arculati állapot megérthető, magyarázható, érté­kelhető.

A munka szerkezeti felépítését részben az anyag természete, rész­ben a feldolgozás alapkoncepciója határozta meg. Minden város életé­ben három fő településformáló tényező játszik döntő szerepet: a helyi természeti adottságok, a funkcionális szerkezet és a tudatos társadalmi városalakító beavatkozások. Ezért a tanulmány első részében a helyi geomorfológiai és vízrajzi adottságok, az agrár és az ipari jellegű város funkcionális sajátosságai, valamint a városrendezések és a környezet­alakító munkálatok képezték a vizsgálat tárgyát. Ezt követően, a má­sodik részben, a település keletkezésének körülményeivel foglalkoztam, és a rendelkezésemre álló szűkös adatok alapján megkíséreltem a tör­téneti településmag szerepét betöltő középkori mezőváros és török kori palánkváros településképét felvázolni. Az újabb kori Szabadka alap­rajzi fejlődése e körül a kristályosodási mag körül indult meg. A török kivonulása óta napjainkig a fokozatosan elszaporodó népesség házai egyre nagyobb és nagyobb területet foglaltak le. A területi növekedésnek ezt a majdnem háromszáz éves folyamatát dolgoztam fel a harmadik részben. A jelenkori településkép a környezeti, a társa­dalmi, a gazdasági és városrendezési hatások és intervenciók térbeli szintézise. A jelen arculati állapot sűrített múlt. Ilyen hozzáállással elemeztem a mai alaprajzi szerkezet elemeit – az utcahálózatot, a tereket, a telekrendet, a város funkcionális területegységeit és a tele­pülésforma sajátos vonásait. Ez, a múlttal lépten-nyomon átszőtt jelen­legi településkép képezi a negyedik, legterjedelmesebb rész anyagát.

Sorsunk, hogy örökösen útban legyünk az igazság felé. Ezért a megismerés egyes fázisaiban kivetített ténymegállapítások, felismeré­sek, következtetések nem lehetnek véglegesek. Környezetünk megisme­résének egy elmélyültebb szintjén sok minden más színben tűnhet majd fel és újraértékelődhetnek a dolgok. Az idő majd helyretesz mindent, számomra az ismeretlen vonzása, a kutatás öröme és az erőfeszítések íze volt a fontos.

A tanulmány megírásának gondolatát Urban János és Dér Zoltán, az Életjel szerkesztőségi tagjai vetették fel. Ösztönzésükre fogtam a munkához. Az anyagi eszközök biztosítása körül mr. Szórád György fáradozott. Mindhármuknak köszönet érte.

A szerző

Szabadka az ország városhálózatának egyik legrégebben keletkezett és százado­kat megélt tagja. Gazdag múltjának összes eseményeivel, életjelenségeivel, gaz­dasági és kulturális fejlődésének egyes mozzanataival ez ideig számos kötet és tanulmány foglalkozott, melyek közül messze kimagaslik Iványi István kétköte­tes helytörténeti munkája. Azonban szin­te napjainkig, néhány kísérlettől vagy alapos, de rövidebb írástól eltekintve, az érzékelhető várostest kialakulásának, tér­beli sajátosságainak és alaktani vonása­inak felkutatása érintetlen terület maradt. Ilyenformán a város fizikai arculatáról szakszerű ismereteink alig voltak. Ezt a hiányt pótolja dr. Györe Kornél most megjelent átfogó jellegű, dialektikus szem­léletű, szintetizálásra törekvő műve, amely a szakkörökben komoly érdeklő­dést kiváltó megközelítési módjával és koncepciójával az első ilyen természetű könyv Vajdaságban.

A városmorfológiai vizsgálatok köré­be tartozó tanulmány célja Szabadka tér­beli szerkezetének és alaktani sajátossá­gainak magyarázó-leíró bemutatása, miközben nem marad el a szerző értékelése, állásfoglalása, nézeteinek kinyilvánítása sem. A négy részre tagolt munka foglal­kozik a fő településformáló tényezőkkel, a település keletkezésének körülményei­vel, a területi növekedés alapvető mozza­nataival, a mai alaprajz szerkezeti ele­meivel, a város funcionális területegysé­geivel és a belső forgalom fő irányaival. Nem maradt el a pannon várostípus jel­legzetes háztípusainak jellemzése, a beépí­tési módok megismertetése sem.

A tartalmas melléklettel ellátott, kuta­tási eredményekben, új meglátásokban és nézőpontokban gazdag mű a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésére egya­ránt számíthat. A jövőben készülő város­rendezési terv is hasznát veheti, és anya­ga a tervezett városmonográfiában is helyet kaphat.