Senćanski komunisti / Zentai kommunisták

Senćanski komunisti / Zentai kommunisták

1919–1944

Szerző:
Dobos János
Fordító:
Szloboda János
Kiadás éve és helye:
1969,Zenta
Kiadó:
Zentai Történelmi Levéltár
Sorozat címe:
Zentai füzetek
Kötés:
puha
Oldalszám:
145 oldal
Műfaj:
Tanulmány

Előszó/utószó

BEVEZETŐ

A Jugoszláv Kommunista Szövetség fennállása ötvenedik évfordulója alkalmából a Zentai Füzetek mostani száma a Jugosz­láv Kommunista Párt és a Jugoszláv Ifjúkommunista Szövetség felszabadulás előtti zentai tagjairól ad rövid áttekintést. Noha e sze­rény kiadvány megjelenését több éves adatgyűjtés és kutatás előzte meg, mégsem mondható teljesnek, nyilván hibátlannak sem. A füzet a Párt 1945 előtti tagjairól az eddig begyűjtött adatokat sem egé­szében közli. Csupán az egyes személyek rövid életrajzára és moz­galmon belüli életútjára szoritkozik. E tekintetben is csak azokra a mozzanatokra, amelyek tárgyi bizonyítékokkal alátámaszthatók.

Amikor a JKSZ 50 éves fennállása megünneplésére alakított községi bizottság programjába iktatta és szorgalmazta az ilyen jel­legű füzet kiadását, a bizottságot az az elképzelés vezérelte, hogy a helyi kommunista mozgalom részvevőiről közölt adalékokkal is támpontot nyújtsunk a mozgalmi és helytörténeti kutatás még elmélyültebb folytatásához. Helyi kommunista- és munkásmozgal­munk régebbi és mostani adalékai lehetővé teszik majd azt is, hogy fokozatosan megkezdjük az egyes időszakok és személyek jelentő­ségének és szerepének alaposabb, történelmi igényű értékelését. A Zentai Füzetek következő számaiban már ilyen jellegű tanulmányok közlésére is sor kerül. Nyilvánvaló azonban, hogy ezekben sem le­szünk képesek végleges ítéletet mondani. Arra ma még ne is töre­kedjünk. Azt bízzuk az utókorra. Mi akkor is elégedettek lehetünk, azáltal is elvégezzük feladatunkat, ha a bennünket követő nemze­dékek részére minél több adatot felkutatunk, összegyűjtünk és rend­szerezünk, s azokat részleges tanulmányainkban fejtegetjük, hozzá­férhetőkké tesszük.

Befejezésül most is ilyen értelemben mondunk köszönetet azoknak az elvtársaknak, akik adatgyűjtésükkel segítették a zentai Történelmi Levéltár munkatársait, s máris hozzájárultak az említett törekvéshez. Reméljük, hogy a célkitűzés megvalósításához még sokan csatlakoznak.

Zenta, 1969. november 11-én.

Sinkovics János

***

UTÓSZÓ

A zentai Történelmi Levéltár 1964. óta rendszeresen gyűjti a helyi munkás- és népfelszabadító mozgalom írott és szájhagyomá­nyos emlékeit. A begyűjtött anyag ma már nem jelentéktelen, de még teljesnek sem mondható. Túlnyomó részét a mozgalom részt­vevőinek lejegyzett vagy magnószalagra rögzített emlékezései al­kotják. Ebből az anyagból állítottunk össze kilencvennyolc száraz adatközlésre szorítkozó, nagyobbára csupán mozgalmi adatokat tar­talmazó életrajzotahol tehettük. A figyelmes olvasó úgyis láthat­ta, hogy több esetben nem rendelkeztünk még a legelemibb személyi adatokkal sem. Célunk azonban nem is volt a teljes életutat, moz­galmi és társadalmi pályát felölelő olvasmányos biográfiák megírása, hanem a félévszázados pártévforduló alkalmából a helyi kommunista mozgalom s egyben eddigi munkánk számvetése. Emlékfüzetet óhaj­tottunk nyújtani a mozgalom résztvevőinek, alkalmas segédletet a helytörténetet, a helyi munkásmozgalmat kedvelő tanítóknak, ta­nároknak és társadalmi munkásoknak, ösztönzést a további biogra­fikus és helytörténeti kutatásnak. Munkánkban azért, ahol csak te­hettük, írott forrásokat is felhasználtunk: levéltárunk saját anya­gát, amelynek egy részét a „Gradja za mnografiju Sente, március­ban kiadott füzetében publikáltuk (Kommunista szervezkedés Zen­tán 19181929), továbbá a Tartományi Levéltár idevonatkozó, eredeti és másolt (mikrofilmezett) okmányait, néhány kiadott ok­mánygyűjteményt, az egykorú munkássajtó Zentára, zentaiakra vo­natkozó cikkeit és fényképeket. Természetesen, tekintve a kiadvány jellegét, a források történetkritikai elemzésébe nem bocsátkoztunk,s a vitatható adatokat kihagytuk. Ugyanígy jártunk el azokkal a személyekkel is, kiknek a helyi kommunista mozgalomban való rész­vétele vitatható, azzal, hogy számítunk a füzet későbbi pótkiadásá­ra, sőt, egyes életrajzok teljesebb, átfogóbb feldolgozására isami tudomásunk szerint már folyamatban van.

Kiadványunk útra bocsátásának érzelmi indokai is vannak. A fél évszázad közel két emberöltő, s ez azt jelenti, hogy a kommu­nista mozgalomnak városunkban múltja, szerteágazó társadalomtörténeti gyökérzete van: ahogy a váll a vállhoz, úgy simul az egy­mást követő nemzedékek forradalmi tevékenysége egymáshoz. A tá­vozók helyébe érkezők lépnek, a hajlott korúakat fiatalok követik; az elfásult helyébe lángoló hitű, a csalódott helyébe bizakodó áll. Az áldozatok, a megtorpanások, az újra- meg újrakezdések ólomsúlya nem tartóztathatta és nem tartóztathatja fel a haladó mozgalmak kiteljesedését. A lepergett fél évszázad alatt a kommunisták váro­sunk dolgozó tömegeinek élcsapatává váltak. Áldozatos és állhata­tos harcukkal itt Zentán, vagy másutt, hozzájárultak a proletárforradalom, a nép felszabadító háború győzelméhez és az emberibb tár­sadalmi viszonyok építéséhez. Amint füzetünk adatai is mutatják, ezért többen életüket áldozták, míg mások nem érték meg a szoci­alista építés korát. Az ő emléküket a legnagyobb kegyelettel őrzi városunk, munkaszervezeteink és intézményeink. A győzelem felé vezető rögös úton azonban a később lemaradottak, a félreállottak, a mozgalomból kihullottak isannak idején, ha csak egy lépéssel istovább vitték az eszmét. Ezért szocialista humanizmusunkból fa­kadó emberi és elvtársi kötelességünk e jelentős évfordulón meg­emlékezni mindazokról az elvtársakról, számbavenni mindazokat az egykori harcostársakat, akik kommunistáknak vallották magukat és ilyen tevékenységet folytattak akkor, amikor azért bot, börtön és üldöztetés szolgált csupán jutalmul.

Ez az ünnepi évforduló alkalmat adott arra, hogy e számvetést elvégezzük.

Zenta, 1969. november 11.

Dobos János