NEWTRAD

ELŐSZÓ

Korunk egyik nagy építészeti kihívása, hogy miként alakul falusi építészetünk, és hogyan alakul a közízlés a lakókörnyezetünk tekintetében. Meg tudjuk-e őrizni a tájjal való szerves kapcsolatot, és képesek leszünk-e arra, hogy a tradicionális építészetből átvegyük a rendet, az arányokat és a környezetet formáló évszázados gondolatokat.

Mike Shanahan írországi építész 2004-ben készítette el Cork megyére szóló építészeti útmutatóját, majd ezt követte 2013-ban Magyarországon a Balaton-felvidéki építészeti útmutató, és ezek szellemében készültek el 2017-ben a Településképi Arculati Kézikönyvek az ország minden településére kiterjedően. Míg az első két példa egy-egy karakteres, számos hagyományos épülettel bíró területet dolgozott fel, az utóbbi elsődleges célja már az volt, hogy minden település találja meg a múltját, saját hagyományait, és adjon támpontot napjaink építészetéhez. Az ajánlásokon túl a kézikönyvek még helyi önkormányzati rendeletet is tartalmaztak, melyben rögzítették és egyben védték is a helyi értékeket.

Egy település vagy egy kisebb térség építészetét, arculatát csak akkor tudjuk megérteni, ha azt szélesebb összefüggésében vizsgáljuk, ha tetszik, akkor európai kitekintéssel. Hiszen az építészeti rendszereket soha nem a határok alakították, hanem a divat, az etnikai hovatartozások, az innovációk és az etnikumok egymásra hatása.

Tisztelt Olvasó! Egy olyan könyvet tart a kezében, amely összefüggéseiben vizsgál egy határokon átnyúló nagyobb területet, amely napjainkban Magyarország és Szerbia szerves része, Bácska és Bánát területe. Ezt a tájegységet szegedi nagytájnak is nevezhetjük.

A könyv megszületése egy kutatás eredménye, a kutatást építészek és néprajzkutatók végezték több mint száz település bejárásával. Különösen izgalmas e térség abból a szempontból, hogy a szegedi dohánytermesztők kirajzásán túl, a nagybirtokok kialakulásának köszönhetően különböző etnikumok telepedtek le, amelynek köszönhetően rendkívül színes lett a mai napig itt fellelhető építészeti kultúra. A vizsgálatok alapján tudjuk megállapítani, hogy milyen változásokon ment keresztül a térség, mi az, amely a megmaradtakból átmenthető napjainkra, és utat mutathat kortárs építészetünk alakításához.

Figyelmébe ajánlom ezt a kiadványt a szegedi nagytájban élőknek, a gazdálkodóknak, az őslakosoknak, községi vezetőknek, az építészet területén tevékenykedő tervezőknek és engedélyező hatóságnak, s a csak pusztán szabadon élni vágyóknak.

Köszönetemet kell kifejeznem dr. Szilágyi Mária és Kerner Gábor építészeknek, valamint néprajzkutató munkatársaiknak: dr. Bárkányi Ildikónak, dr. Fodor Ferencnek és dr. Ozsváth Gábornak, akik minden tudásukkal arra törekedtek, hogy kövessék és figyelembe vegyék az e témakörben született előző kutatási eredményeket, és azok szellemében dolgozzák ki ajánlásaikat. Egyben köszönetemet kell kifejeznem mindazoknak a támogatóknak, akiknek a segítségével megszülethetett ez a hasznos kiadvány.

Krizsán András, DLA

A Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke