A nevelés műhelye

A könyv szerzője – Goda Imréhez hasonlóan – műhelytitkokat kutat, ám ő nem az irodalomtanár, hanem a nevelés műhelyében folytatott vizsgálatokat, felméréseket. A nézőpontok elkülönböződnek. Dr. Horváth Mátyák most is kitart a „tantárgypedagógia” megjelölés mellett. Vagyis a tanítás-tanulás révén megvalósítható nevelést hangsúlyozza. Az elvek a szabályok mellett azonban a választhatóságot, a lehetőséget tartja szem előtt.

A 15 fejezetből álló kézirat iskolatörténeti bevezetővel, illetve a pedagógiai sajtó történetének áttekintésével kezdődik. A hagyomány bevonása nem öncélú történetiséget jelent. Különösen jelentősek a szabadkai gimnázium előzményeinek ma is „jelentős” adatai. A következőkben a módszer és módszeresség, a módszertani lehetőség a „kultúráltság” vonatkozásai kerülnek előtérbe. Most azonban nem a módszerész, hanem a nevelő és tudós szólal meg, aki a kiválasztott eljárásrokat a „túli” perspektívájából szemléli. Az értékelés, az eredmény valamint a tágabb környezeti összefüggések, a javíthatóság kérdései foglalkoztatják.

(részlet a fülszövegől) DR. HÓZSA Éva