Kutatások metszete

Elemzéseimben arra fókuszáltam, ami szerintem leginkább befolyásolja a vajdasági magyarok magatartását: a társadalmi pozicionálás, a népességfogyás (demográfiai mutatók), a belső és külső migrációs folyamatok dimenziói, az iskolázottság, a foglalkoztatottság, a gazdasági erőnlét, kulturális identitás. Korábbi írásaimban megállapíthattam, hogy a vajdasági magyarok alulhasznosítják a materiális és kulturális értékeiket. A kisebbségek lételemzésekor ma is a többdimenziós szervezkedést támogatom, vagyis azt, hogy létrejöjjön egy folyamatos interakciós együttműködés, az állami és kulturális intézmények, a politikai elit és a civil szervezetek kommunikációjával. Ezzel a vajdasági magyar közösséget társadalmi erőnlétében erősíthetjük, fellelve e közösség kitörési útjait: képzettség, vállalkozási, munkaerőpiaci pozicionálás, kommunikációs kapcsolatok, kontaktzónák (nyelvtudás, mobilitás, tájékozódás), szociális erősödés, reprodukciós készség (gyermekvállalás, idősek ápolása), nem utolsósorban stabil önszerveződés (politikai érdekszervezetek, művelődési és civil szerveződés).

A kötet öt fejezetében néhány alapvető témakörre összpontosítok: a fiatalok pozíciója, anyanyelvű oktatás lehetőségei (képzettségi szerkezet és a munkaerőpiac befogadókészsége), azután a népességi állapotok, külön kitérve a migrációs folyamatokra és a szórványkérdésre. A statisztikai adatok, a kérdőívezés során kielemzett válaszok és a közéleti jelenségek szemlélése is azt tanúsítja, hogy a magyarok jelentős száma esélytelenségének tudatában elvándorol a térségből, ami miatt megapadt a magyar szakemberi és kulturális erőforrás Vajdaságban.

(Részlet a szerző előszavából)