A Kosztolányi család levelezéséből

ELŐSZÓ

Kosztolányi levelezésének gazdag anyagából eddig három nagy levélcsoport került nyilvánosságra. Egyik a Babits–Ju­hász–Kosztolányi levelezés, melyet Belia György gondozott, s az Akadémiai Kiadó adott ki 1959-ben. A másik tömb Kosztolányi és Lányi Hedda levelezését tartalmazza, s Fecs­kelány címmel először 1970-ben, majd – némileg bővítve –1985-ben a Fórumnál jelent meg. A harmadik a költő neves kortársaival: írókkal, művészekkel, tudósokkal folytatott levélváltásának szempontunkból legérdekesebb része (Levelek Kosztolányihoz 1907–1936. Életjel Miniatűrök 42. 1986). Mennyiségre és jelentőségre nézve e három gyűjteményhez fogható levelezés még egy található a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában őrzött Kosztolányi-hagyatékban: a szüleivel, testvéreivel és feleségével való leve­lezése. Jelen gyűjteményünk 286 darabját ebből az anyagbólválogattuk.A válogatás azt jelenti, hogy feleségének és testvéreinek a leveleit eleve kihagytuk, kivéve azokat a sorokat, amelyeka költő vagy a szülők leveleivel együtt íródtak. E kötetben közölt tanulmányunkban azonban azok tanulságával is szá­molunk. Közlésüket itt a terjedelmi korlátok tették lehe­tetlenné, s ha úgy is szelektálnunk kellett, úgy láttuk jónak,hogy legalább a szülők által írt levelek csoportja legyen a teljességet megközelítő. Ami ebből hiányzik – a család ne­héz sorsáról, anyagi helyzetéről tájékoztató panaszok, információértékkel alig rendelkező születésnapi köszöntők –, nem módosítaná az egészből kiformálódó képet, óvtuk ezt azzal is, hogy a költő valamennyi általunk ismert és szülei­hez írt levelét, üdvözletét fölvettük. Számuk így is sajnála­tosan kevés az anyag egészéhez képest, az 1924. július 1-je előtt írottakról csak a szülők válaszaiból tudunk, s elvesz­tek az 1926. december 3-a, tehát apja halála után anyjához írt levelek is. Gyűjteményünk anyagából előttünk is megjelent már há­rom közlemény. Az egyiket Kosztolányi Dezső levelezéséből címmel Kiss Ferenc tette közzé az Irodalomtörténeti Köz­lemények 1972/3. számában; a másikat szintén ő Kosztolányi levelezéséből címmel az Üzenetben (1975. február–március); a harmadikat e munka gondozója A Kosztolányi család le­velezéséből címmel a 7 Nap 1979. január 19–február 23-i szá­maiban. E publikációk anyagát, mivel fontos leveleket tar­talmaznak, természetesen itt is közöljük, és hasznosítjuk a hozzájuk fűzött kommentárokat is. A levelekben szereplő Kosztolányi-művek mind ismere­tesek, szakember számára a többi esemény és név is, de a leggyakrabban fölbukkanó szereplőkről itt is közöljük: Árpi a költő öccse, dr. Kosztolányi Árpád; Mariska, Marcsa, Ma­csuka a költő húga; Ilona a felesége, akit olykor Manyinak neveznek; Ádám a fia; Teri dr. Kosztolányi Árpád felesége; Pucika a leányuk, Éva; Józsi bácsi dr. Brenner József, Csáth Géza apja, a költő anyjának a bátyja; Ilonka néni Budanovics Ilona, Csáth mostohaanyja; Dezső Csáth édestestvére, La­cika pedig mostohaöccse; Lujza néni a költő anyjának a nő­vére; Fenyves Ferenc a Bácsmegyei Napló szerkesztője. A né­pes Kosztolányi és Brenner család többi tagjáról és más sze­replőkről névmagyarázatunkból tájékozódhat az olvasó. Az utóbbiak közül természetesen csak azokról, akiknek kilétét sikerült megállapítanunk, mert jó részüket ma már aligha le­het kinyomozni, s különben sem nehezíti meg a levelek meg­értését, ha csak annyit tudunk róluk, amennyi kiderül belő­lük, mint ahogyan azoknak az adatoknak a meg nem fejtése sem kelt hiányérzetet, amelyek nyugodtan mellőzhetők. Időben 1904. december 12-étől 1936. július 1-jéig keletkez­tek ezek a levelek, átfogják tehát a költői pálya egészét. El­oszlásuk ezen a széles időskálán nem egyenletes, tartalmuk is aszerint sűrűsödik és ritkul, ahogy a kapcsolatok külső lehetőségei és kényszerei ezt intézik. Erről és a kiadvány értelméről a könyvet lezáró tanulmányban beszélünk rész­letesebben.

DÉR ZOLTÁN

Rövid idő leforgása alatt immár másod­szor nyújt át az olvasónak Kosztolányi De­zső levelezéséből összeállított, bevezetővel és magyarázó szöveggel ellátott könyvet Dér Zoltán, ismert hagyománykutatónk, a Kosztolányi-életmű szakavatott ismerője. A Levelek Kosztolányihoz című gyűjtemény után (ez a kötet azoknak a leveleknek a legérté­kesebb darabjait tartalmazza, amelyeket a költő kora jelentős íróitól, művészeitől és tudósaitól kapott), most a Kosztolányi csa­lád levelezéséből állított össze egy váloga­tást. Mégpedig a beavatott szakemberek és az átlagolvasó részéről egyaránt érdeklődés­re számot tartó válogatást: az író és szülei között folyó levelezés nem kevesebb, mint 286 darabját. Ebből több mint félszáz Kosz­tolányi Dezső-levél, amelyet a szerző először publikál.

Időben ezek a levelek 1904. december 12-e és 1936. július 1-je között íródtak, átfogják tehát a költői pálya egészét, s így sok új és fontos adalékot kínálnak Kosztolányi Dezső életrajzához.

„... nincs magyar költő, aki szüleivel annyi éven át s olyan rendszeresen levelezett volna, mint Kosztolányi – írja Egy új élet­rajz elemei című kísérő tanulmányában Dér Zoltán. – Elképzelni is képtelenség, ábránd­nak azonban fölvillanyozó, mi lenne, ha Vö­rösmarty, Petőfi, Arany után maradt volna ránk ilyen levelezés! Vagy előkerülne hason­ló például Balassi hagyatékából. Az ábránd képtelensége talán érzékelteti, milyen nyere­ség az, ami most nyilvánosságra kerül. E példa nélküli gazdag gyűjtemény leve­leinek eredetijét a Magyar Tudományos Aka­démia Könyvtárának Kézirattára őrzi, 1978 óta immár földolgozott állapotban. A gyűjte­mény anyagából folyóiratokban, lapokban korábban is megjelent már három közlemény, egyebek között Dér Zoltán gondozásában is, de közkinccsé, a Kosztolányi-életrajzban és -irodalomban eligazodni kívánó olvasó számá­ra igazán hasznos útmutatóul csak így egy­más mellé sorakoztatva, előszóval, jegyzetek­kel és alapos eligazító tanulmánnyal ellátva, kötetbe rendezve válhatnak.

DUDÁS KÁROLY