Kenyér és bor

Újvidéken született 1974-ben.Az általános iskola befejezése után a magyar tannyelvű Svetozar Marković Pedagógiai Szakközépiskolába iratkozott, ezután pedig a budapesti ELTE egyetemistája lett, angol szakon. 2002-től a szabadkai könyvtárban volt alkalmazásban 2009 októberéig. Előszeretettel tanulmányozza a Bibliát, csakúgy, mint sok más szent iratot, a vallásokat, a mítoszokat, kultuszokat s az ősi civilizációkat.Csapongó fantáziája az írásban szelídítetlenül jelenik meg, primordiális ihletéssel szokott felszínre tömi az, ami belőle az adott pillanatban kikívánkozik, s így témái sokszínűek, ugyanis a monotónia nem, hanem a változatosság gyönyörködteti.

Képzőművészettel (is) kora gyermekkorom óta foglalkozom ,1990-ben és az azt követő rövid, kétéves időszakban a pasztell foglalkoztatott a leginkább, majd 1994- ben az ihletettségem a szürrealista pszichedelizmus irányába vitt, akkoriban főleg finom rapidografokkal, linerekkel dolgoztam, valamint testesebb markerekkel is, s ez a korszakom kisebb-nagyobb kihagyásokkal eltartott egész 2006 novemberéig, amikor is újra visszatértem a pasztellhez, azonban akkorra már azt csináltam, amit Gauguin élete vége felé jelentett ki: „Már csak erővonalak ábrázolására szeretnék törekedni.” Eszembe jutott azonban, hogy minden jelentősebb festőnek volt egy keményen figuratív korszaka is, s elkezdtem olajban, vászonra festeni, a képregényszerü pop-artot kombinálva figuratív elemekkel. Jelenleg tíz olajfestményem készül párhuzamosan, de a pasztellt és a tollakat – melyekkel főleg minimalista, zen-ihletésű grafikákat készítek – továbbra sem mellőzöm. A pasztellben és grafikákban, melyek esetenként teljesen nonfiguratívak, egy olyanfajta szabadságot vélek felfedezni, amit máshol, más technikában sehol. Eddig több tízezer – hagyományos és digitális – fotót is készítettem.

Kubát Gábor