Kazár szótár

„A ​kazár uralkodó (a kagán) – így áll a régi krónikákban – álmot látott, és három bölcset hívatott magához különböző országokból, hogy álmát megfejtsék. Az ügy annyiban volt jelentős a kazár államra nézve, hogy a kagán elhatározta: népével együtt annak a bölcsnek a vallását veszi fel, amelyik a legtalálóbban fejti meg az álmát. Bizonyos források azt állítják, hogy a kagán haja e döntése napjától nem nőtt tovább. S noha tudta ezt, valami mégis arra ösztökélte, hogy ne álljon el szándékától. Így aztán a kagán nyári szálláshelyére egy iszlám, egy zsidó és egy keresztény igehirdető érkezett: egy dervis, egy rabbi s egy szerzetes. Mindegyikük egy-egy, sókristályból készített kést kapott ajándékba a kagántól, és vitába bocsátkoztak. A három bölcs álláspontját, a három különböző vallás alapelveinek kölcsönös megmérettetését, személyiségüket és a kazár hitvita kimenetelét nagy érdeklődés övezte, éles megoszlást idézett elő az esemény kimenetele és következményei körül, és az évszázadok folyamán számtalan héber, keresztény és iszlám értekezés feszegette mind a mai napig, amikor kazárok már rég nincsenek.
Valamikor a XVII. században hirtelen felélénkült az érdeklődés a kazárok története iránt, és az addigi kazár tárgyú értekezések áttekinthetetlen anyagát rendszerezték, majd 1691-ben a poroszországi Borussiában meg is jelentették. (…) Egyszóval felhasználták mindazt, ami összefért a XVII. századi ember képzeletvilágával, és aminek hasznát vehette. Mindebből egy szótár kerekedett. Az események után ezer évvel, a XVII. században fellobbant érdeklődés magyarázatát egy krónikás hagyta ránk homályos értelmű mondatokban, amelyek így hangzanak:
– Elgondolását ki-ki úgy vezeti, akár pórázon a majmot. Amikor olvasol, mindig van két ilyen majmod: egy a sajátod, egy meg a másé. Vagy ami még rosszabb: egy majmod s egy hiénád. Hát ügyelj, hogy melyiknek mit adsz enni! Mert a hiéna nem él azzal, amivel a majom.”