Kalapdoboz

Tolnai Ottó reprezentatív könyve kiválasztott alkotói teljesítményekről szól. Számtalan nyitott irány, változatosan konstruált és dekonstruált önportré létesül szavai nyomán, miközben új interpretatív szögekből igyekszik megragadni, hogy mivel irányítják a látást, pontosabban a létezést, az elé kerülő műalkotások. Szinte kitárulkozó módon mutatja meg a maga sajátosan érzékeny befogadói apparátusát, de a „festékillatos műtermi pillanatokat” megidézve, az eleven hatások, a baráti/alkotói dialógusok kontextusában is elhelyezi a megértést.