Jeles napok

ELŐSZÓ

(...)

A vajdasági magyarság jeles napjai:

■ a magyar kultúra napja (január 22.),

■ az anyanyelvi világnap (február 21.),

■ a magyar sajtó napja (március 15.),

■ a vajdasági magyar könyv és olvasás napja (március 29.),

■ a magyar költészet napja (április 11.),

■ a táncművészet világnapja (április 29.),

■ az Európa-nap – az Európai Unió ünnepe (május 9.),

■ a vajdasági magyar irodalom napja (július 27.),

■ a magyar dráma napja (szeptember 21.),

■ a vajdasági magyar mozgókép napja (október 13.),

■ a délvidéki magyar színjátszás napja (október 29.),

■ a magyar tudomány napja (november 3.),

■ a magyar közoktatás napja (november 22.) és

■ a kisebbségek világnapja (december 18.).

A délvidéki magyarság jelentős dátumai közé tartozik, habár nem számít hivatalos ünnepnek, október 21-e, a Magyar Tanszék napja is. Sinkó Ervin, költő, író, irodalomtörténész, tanulmányíró, pedagógus 1959. október 21-én tartotta meg székfoglaló előadását az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Szabadság téri épületében, és ugyanezen a napon kezdte meg munkáját a Magyar Tanszék az akkor már öt éve megalakult Bölcsészettudományi Kar kötelékében. Ezt a dátumot a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke ünnepnek tekinti, ehhez a naphoz köti a tanszék napját. Hagyományosan a tanszéknapi ünnepség keretében adják át a Sinkó Ervin Irodalmi Díjat.

Az egyetemes és a vajdasági magyarság szempontjából fontos napok mellett naptári sorrendben olyan nevezetes napok is helyet kaptak e kiadványban – a teljesség igénye nélkül –, amelyeket a világ vagy Európa népei is számon tartanak és évente ünnepelnek.

Ebben a kötetben – a terjedelemre való tekintettel – 67 jeles nappal kapcsolatos írást gyűjtöttünk egybe, amelyek eredete a Forrásokban van feltüntetve. Ezekben az írásokban költők, művészek, ismert közéleti személyek, újságírók mondják el véleményüket, fogalmazzák meg gondolataikat az egyes ünnepekkel kapcsolatban.

(...)

Részlet Bozóki Antal Előszavából

Egy esztendő 365 napja nemcsak hétköznapokból és munkaszüneti napokból, hanem ünnepnapokból és eseményekhez kapcsolódó évfordulókból is áll. Ma már elég nehéz eligazodni a világnapok, a nemzeti ünnepek és az emléknapok sokaságában. Napjainkban ezért egyre nagyobb igény van a különböző évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó megbízható összeállításokra.

Az embereknek, a nemzeteknek és a vallási közösségeknek, az egész nemzetközi közösségnek szüksége van az ünnepekre, mert ezek által erősödik az egymáshoz tartozás és kötődés, az egymásrautaltság érzése is. Ezzel szemben vannak olyan vélemények is, hogy túl sok az ünnep, és hogy korunk rohanó embere nem is tud már ünnepelni. Valójában nem az a probléma, hogy hány ünnep vagy jeles nap van egy évben – ki-ki ünnepeljen a saját választása és érdekeltsége szerint –, hanem hogy miként viszonyulunk ezekhez az ünnepekhez, teszünk-e, és mit az adott ünnepnap által meghirdetett közös cél vagy eszme megvalósítása érdekében.

Bozóki Antal