Írások a lélek útjairól

A kötetbe gyűjtött írások az elmúlt évben módosult tudatállapotunkról adnak képet, lelki fejlődésünk egy lehetséges útjáról szólnak, meg arról a bizonyosságunkról, hogy tudjuk, minden ember számára adva van a spiritualizálódás egyéniségére szabott iránya, de tapasztalat nem adható át. A tudatváltás szükségességének érdekében korunkban egyre többen szólalnak fel, gondolkodók, művészek, tudósok, de a mindennapok embere is. Útkeresők ők az előttünk lassan körvonalazandó új kor hajnalán. Előhírnökei annak az embertípusnak, amelynek talán majd sikerül megvalósítania az elkövetkező évszázadokban az értelmesebb emberi életet, mert egyértelműen bebizonyosodott, hogy csak az elmúlt kétezer évre utaljunk, a gyakorlatba hozott erkölcsi normák mára már mind elhasználódtak. Az emberek többsége az Írásban kinyilvánított tízparancsolatban rögzített univerzális, ha úgy tetszik, alaptörvények ellenére cselekedett legtöbbször, s cselekszik még ma is egyre fokozottabb mértékben, s ez az értékrendszerek totális csődjéhez vezetett.

A kiútkeresők száma mégis, vagy talán éppen ezért, napról napra növekedőben van, a hasonló hasonlót vonz szellemében találnak egymásra. A kötetbe olyan eddig megjelent és meg nem jelent írásainkat vettük fel, amelyek a részünkről megtett útról adnak számot, lévén hogy ez az út tette lehetővé számunkra azt, hogy az adott körülményeken felülemelkedve, életünket kiteljesítsük, az értelmetlenség útvesztőit megkerülve az értelmes emberi létezés ösvényeit vegyük birtokunkba lépésről lépésre, és egy szeretet nélküli világban a szeretet gyakorlása révén a kiapadhatatlan életenergia forrását megtaláljuk.