Gion Nándor

ELŐSZÓ

Jelen kötet Gion Nándor (Szenttamás, 1941 – Szeged, 2002) magyar író terjedelmes és sokoldalú életművének, életpályájának, alkotói világának, sajátos világlátásának bemutatására vállalkozik, és ehhez segítségül hívja az író szövegeit, interjúit, valamint fényképeket és dokumentumokat is. Az írói hagyaték gazdag tárgyi, irat- és képanyaga kiegészíti a kötetbe válogatott szövegeket, újabb információkat adva hozzájuk. A családi fényképek, anyakönyvi kivonatok, képeslapok, térképek rámutatnak, hogyan váltak a szerző korának és életének mozzanatai – a családi és közösségi történetektől a gyermekkor emlékein, terein, ünnepi rítusain át a felnőttkor meghatározó tapasztalataiig – a művek fikciós világának részeivé. A kötet anyagába kéz- és gépiratok is bekerültek, a rajtuk látható áthúzások, javítások, átdolgozások az író alkotói módszerére, az alkotás folyamatára is rálátást engednek. Az interjúk, újságcikkek, színházi plakátok Gion írói imázsépítésének, illetve művei más médiumokban való továbbélésének dokumentumaiként kapnak szerepet a kötetben.

A Gion Nándor műveit az író halála után újrakiadó életműsorozat (a Noran, illetve Noran Libro Kiadó jóvoltából) ismét az érdeklődés, a magyarországi és a regionális recepció homlokterébe emelte az írót. Az életmű legjelentősebb része – a könyvtári állományok salátává olvasott, néhány évente újraköttetett kötetei után – e kiadás által vált hozzáférhetővé az olvasók számára; a hozzáférhetőség pedig újraolvasást tett lehetővé, így az életmű esélyt kapott az újraértékelésre, ami meg is történt. Újra- és máshogy olvasást motiváló monográfiák és tanulmánykötetek jelentek meg (mások mellett e kötet szerkesztőinek tollából); összeállt a Gion-műveket és recepciójukat felölelő bibliográfia; dokumentumfilmek, hangjátékok, színházi és filmes adaptációk készültek; és folyamatosan látnak napvilágot Gion műveinek fordításai is. Gion szülővárosában, Szenttamáson 2007 óta Gion Nándor Napokat szerveznek a helyi kulturális élet fontos eseményeként, 2010-ben pedig emlékházzá alakították az író szülőházát, amely azóta a helyi magyar művelődési és közösségi élet fontos színterévé vált. Az emlékházban berendezett múzeum immár a Gion-kultusz intézményes helye, ahol a gioni irodalmi diskurzusok továbbéltetése céljából évente szépirodalmi és műfordítói pályázatot hirdetnek. Hasonló céllal jelenteti meg a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma is az író nevét viselő ösztöndíjat: a Gion Nándor alkotói támogatással a határon túli prózaírók pályakezdését, alkotói tevékenységét segítik.

Gion Nándor munkásságát (életében és posztumusz is) számos rangos díjjal ismerték el Jugoszláviában/Szerbiában és Magyarországon is. A kritikusok és az olvasók többek között mesélői kvalitásait, elbeszélői technikáját, izgalmas, magánmitológiákkal teli, balladaszerű történeteit, különleges, meseszerű, misztikus figuráit és humorát emelik ki. Az író vallomásaiban, visszaemlékezéseiben ezt az ingergazdag gyermekkorra, a többnemzetiségű és -vallású élettérre vezeti vissza. Gion életében huszonhárom önálló kötetben, számos antológiában, folyóiratban, tankönyvben publikálta műveit. Latroknak is játszott összefoglaló című családregénysorozatának, valamint ifjúsági regénytetralógiájának utolsó része közvetlenül halála után jelent meg, de folyóiratok, sőt napilapok a mai napig szívesen közlik a hagyatékból előkerült novelláit, naplójegyzeteit, „elegyes írásait” is. Gion műveit már életében is több mint tíz nyelvre fordították le; az az azóta is évente megjelenő újabb fordítások azt bizonyítják, hogy ezek az alkotások a más kultúrában, más nyelvben élő olvasók széles körét is képesek megszólítani.

Jelen kötet az író összetett személyiségét is igyekszik közelebb hozni az olvasókhoz, hiszen Gion amellett, hogy nagyszerűen írt, többek között fontos közéleti szereplő – rádiós (fő)szerkesztő, színházigazgató, írószövetségi elnök stb. – és családfő is volt. Az író életének többi területe pedig nagyon erős szálakkal, ugyanakkor bonyolult viszonyrendszerrel kötődik írásaihoz, írói világához. Annak reményében is nyújtjuk át ezt a kötetet, hogy ha Gionhoz mint emberhez közelebb kerülünk, az hozzájárulhat művei komplexebb értelmezéséhez is.

Jelen kötet Gion Nándor (1941–2002) magyar író terjedelmes és sokoldalú életművének, életpályájának, alkotói világának, sajátos világlátásának bemutatására vállalkozik, és ehhez segítségül hívja az író szövegeit, interjúit, valamint fényképeket és dokumentumokat is. Az írói hagyaték gazdag tárgyi, irat- és képanyaga kiegészíti a kötetbe válogatott szövegeket, újabb információkat adva hozzájuk. A családi fényképek, anyakönyvi kivonatok, képeslapok, térképek rámutatnak, hogyan váltak a szerző korának és életének mozzanatai – a családi és közösségi történetektől a gyermekkor emlékein, terein, ünnepi rítusain át a felnőttkor meghatározó tapasztalataiig – a művek fikciós világának részeivé.

A Hang–Kép–Írás sorozat különlegessége, hogy a hang, a kép és a szöveg segítségével kísérel meg átfogó és természetesen elengedhetetlenül szubjektív képet mutatni a választott szerzőről, jelen esetben Gion Nándorról.