Farkasok és filozófusok

„Varga Zoltán esszékötete Babits Az írástudók árulása és Szerb Antal A Harmadik Torony c. tanulmányát asszociálja bennem, nem is annyira tartalmi összefüggéseik, mint inkább megírásuk indítékai alapján.(...) Varga Zoltánt azonban nem a Szépség, a Morál, az Igazság eszméjének puszta felmutatása érdekli csupán az irracionalizmussal szemben, hanem ez utóbbinak gondolati úton való legyőzése. Az ő írástudója sem »cselekvő«, ám feltár, elemez és értékel, ami az értelmiségi »személyiségjegyeit« adja. Nem véletlenül válik tehát reflexióinak középpontjává az autonóm, gondolkodó egyéniség, akit a különböző irracionalizmusok a legveszélyesebb ellenségnek tartanak és mint »deviánst« üldöznek. (...) Egy alapos műveltségű értelmiségi gondolkodik ezekben az írásokban azzal a nem rejtett szándékkal, hogy múltunk és közelmúltunk téveszméit és irracionalizmusát leleplezze, nyelvünket megtisztítsa tőle.(...) Receptet nem ad, de gondolkodásmódja, ahogy a problémát történelmileg és etikailag levezeti, új csillagok keletkezését sejteti: annak a kornak az eljövetelét, amelyben Szerb Antal, Babits és Szarajevó tornyai talán újjáépíthetők.”

(Piszár Ágnes recenziójából)