Falusi bíráskodás gyakorlata Hegyesen a XIX. század elején

UTÓSZÓ

A könyvemben feldolgozott jegyzőkönyvvel néhai kollégám, Maronka János kishegyesi helytörténész is foglalkozott. Több alkalommal közölt belőle részleteket. Egyik helytörténeti könyvében egy rövid lélegzetű tanulmány bevezetővel mintegy 170 esetet közre is adott, ellenben betegsége és halála megakadályozta, hogy kimerítően foglalkozzon és befejezhesse a jegyzőkönyv anyagának feldolgozását. Halála után özvegye, Maronka Katalin átengedte az anyagot, hogy a továbbiakban én is foglalkozhassam ezzel az értékes dokumentummal, amit ezúttal is köszönök néki.

A dokumentum feldolgozásában a teljeségre törekedtem, de mégis hagytam ki belőle eseteket, elsősorban azokat, amelyek a pénzbeli adósságok visszafizetésére vonatkoznak. Ugyanis ezek az ügyek mechanikus ismétlései, és feleslegesen növelték volna a könyv terjedelmét.