Délvidéki fényes percek

Előszavában Farkas Zsuzsa a helyzetét/helyzetünket magyarázza, és azt, miért ír. Itt van a következő mondat: „Mert valahova tartozni kell." Hozzátehetnénk: látni is kell, hová tartozunk. A Délvidéki fényes percek néhol azért fényesek, mert szépen fénylő eseményeket rögzítenek. De nem mindig ezért van jelen fény. A fény rávilágítást is jelez. A szerző láttatni igyekszik a vajdasági magyar élet szereplőit - továbbá a vajdasági magyar életet.

A hozzáállás elsősorban újságírói hozzáállás. Vannak azonban a könyvben interjúk, rajzok is, megemlékezések, köszöntők, riportok, jegyzetek, karcolatok. A feltett kérdések kutatói érdeklődést mutatnak - és odatartozást is. Érezhető egy rendhagyó intenzitású és kiterjedésű jelenlét. Leginkább nem vendégként, hanem odatartozóként alakuló jelenlét.

A beszélgetések, vallomások számos ismert és kevésbé ismert embert mutatnak be, kiterjednek egy egész közösségre. A közösséglátást segíti a házaspárok megszólítása, az ünnepi köszöntők bevonása és a búcsúbeszédek fejezete is.

Aki elolvassa ezt a könyvet, annak esélye van rá, hogy lássa és érezze, kik vagyunk és hol vagyunk.

VÁRADY Tibor