Délszlávok Párizsban
Egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumai
- Szerkesztő:
- Papp Árpád
- Fordító:
- Sáfár Marianna, Kakas Viktória, Vargyas Gábor, Mačković Papp Márta, Papp Árpád
- Kiadás éve és helye:
- 2021,Zenta
- Kiadó:
- Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
- Felelős kiadó:
- Gondi Martina
- ISBN:
- 978-86-80644-40-0
- Kötés:
- kemény
- Oldalszám:
- 758 oldal
Előszó/utószó
ELŐSZÓ
Könyvünk célja az 1920. június 4-ét, a trianoni szerződés aláírását megelőző másfél év párizsi eseményeinek, ezen belül a bánáti, bácskai és baranyai, tehát a délszláv– román és a délszláv–magyar határok kialakulásának kapcsán folytatott tárgyalások, megbeszélések ismeretlen vagy kevésbé ismert délszláv források alapján történő összefoglalása a magyarok és szerbek (délszlávok) által vegyesen lakott régióban, amelyen az első világháború előtt a tiszántúli Krassó-Szörény, Temes, Torontál, a Duna és a Tisza között Bács-Bodrog, illetve a Dunán túl Baranya megyék osztoztak, és amelyet a köznyelv Bánátnak, Bácskának és Baranyának, illetve Délvidéknek, más esetben Vajdaságnak nevezett – egy korábban egybefüggő, soknemzetiségű terület felosztása merőben új gazdasági, társadalmi konstellációt teremtett, aminek kialakulása legalább annyira izgalmas kérdés, mint a következmények tárgyilagos vizsgálata.
(...)
Fülszöveg
„A kötet nézőpontja különleges, hiszen nem a magyar, hanem a Trianon nyomán kialakuló délszláv állam törekvéseinek, területszerző aspirációinak szemszögéből gyűjti össze és fűzi egymás után a dokumentumokat. [...] A forrásgyűjtemény egyik fontos eredménye épp az, hogy a magyarországi területek elcsatolásának előzményeit és folyamatát, a magyarság számára oly fontos kérdéseket más nézőpontból láttatja. […] kibontakozik a délszláv területi követelések fejlődéstörténete, az államhatárok kialakulásának mikéntje, a határon belüli területek szimbolikus értéke, annak idealizálása.” (Landgraf Ildikó)
„Amíg az 1919. január 18-án kezdődő békekonferencia a magyar állam és nemzet számára a trianoni békediktátummal, az ebből fakadó döbbenettel (tragédiával, veszteséggel, gyásszal) zárult, addig – többek között – az új délszláv állam lakóinak, politikusainak dédelgetett álmai megvalósulása vette kezdetét a hosszúra nyúlt egyezkedéssel. E kettősségből fakad, hogy az eszményinek vélt »ezeréves« – tehát öröktől való – állam jelentős területének elvesztése felett érzett, múlni képtelen fájdalom, illetve az euforikus életérzés leginkább a saját látószögéből kívánt a kérdésről beszélni és tudomást szerezni.” (Papp Árpád)
„A bevezető tanulmány, illetve az ahhoz kapcsolódó forrásválogatás meglátásom szerint egy, mind a szakma, mind a nagyközönség óta régóta várt hiánypótló munkával gyarapítja a magyar történetírást.” (Katona Csaba)
Szerzői minősítések
Papp Árpád
Szerkesztő
Sáfár Marianna
Fordító
Kakas Viktória
Fordító
Vargyas Gábor
Fordító
Mačković Papp Márta
Fordító
Papp Árpád
Fordító
Papp Árpád
Bevezetőt írta
Landgraf Ildikó
Recenzens
Katona Csaba
Recenzens
Papp Katalin
Szöveggondozó
Sinkovics Éva
Olvasószerkesztő
Sinkovics Éva
Korrektor
Beszédes István
Technikai szerkesztő
Tartalomjegyzék
- Köszönetnyilvánítás13
- Előszó15
- Előzetes megjegyzések a felhasznált forrásokról és a címválasztásról17
- Egy új állam a Balkán-félszigeten
- A békekonferencia döntéshozatali struktúrája25
- A Legfelsőbb Tanács és a területi bizottságok 25
- A délszláv küldöttség kinevezése és összetétele 30
- A néprajzi-történelmi szekció megalakulása és munkája 33
- A tudósok politikai szerepvállalása40
- A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság küldöttségének két sarkalatos területi koncepciója46
- A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai küldöttségének elvei, érvei és célkitűzései 49
- A délszláv állam történeti előzményei: az Illír Birodalomtól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságig vezető út és a tudósok országalapító víziói51
- Az északi és északkeleti szerb/délszláv területi elképzelések világháborús kronológiája 60
- A világpolitikai keret: a győztes nagyhatalmak Nyugat-Balkánra vonatkozó tervei, elképzelései és javaslatai, valamint a Területi Bizottság tevékenysége 75
- A párizsi békekonferencia délszláv krónikája
- A délszláv stratégiai határtól a Területi Bizottság északi határjavaslatáig (Az 1919 januárjától március végéig tartó időszak) 81
- 1919 tavasza – a kis területi engedményekért, valamint Baranyáért és a Murántúlért folytatott küzdelem kezdete 136
- Június – a helyi követelések és a Párizsban megjelenő deputációk hónapja153
- 1919 augusztusa 164
- 1919 novembere és decembere – hiábavaló küzdelem Baranya teljes területéért173
- 1920 januárja 178
- 1920 márciusa 184
- Vezérfonal a párizsi békekonferencia délszláv dokumentumaihoz
- A politikai küldöttség és a néprajzi-történelmi szekció memorandumai193
- A stratégiai érvek 193
- Bánát 193
- Bácska199
- Baranya 200
- A történelmi érvek201
- Az első foglalás elmélete, az őslakosok és jövevények esete a magyar honfoglalásig201
- A déli részek délszláv történelme a mohácsi vészig terjedő időszakban 205
- A hódoltság kora – a Dunától északra fekvő Rácország(ok)209
- Újabb szerb vándorlás a törököktől felszabadított déli területekre és az 1690. évi nagy szerb népvándorlás213
- Az „idegen elemek” újabb telepítési kísérletei 1686-tól 215
- A viharos 19. század 225
- A kiegyezés utáni időszak legfőbb bűne – a magyarosítás226
- Az impériumváltás eseményei és értelmezésük 229
- Az állami statisztika tetemrehívása 231
- Hidrológiai érvek 242
- A nemzetté válás kovásza: a felvilágosodás és a romantika kora a délszláv memorandumokban248
- Vox populi vox Dei 253
- A magyarokról alkotott kép255
- A németek és a zsidók megítélése264
- A szövetséges románokról alkotott kép267
- A délszlávok nemzeti sajátosságai 270
- Területi kronológia és összegzés
- Bánáti kronológia283
- Bácskai kronológia298
- A bajai háromszög kérdése 304
- Baranyai kronológia 308
- Ami a békeszerződés aláírása után történt326
- Zárszó helyett327
- Források 333
- Felhasznált irodalom333
- Levéltári források 336
- Lektori vélemények
- A trianoni béke délszláv forrásainak gyűjteménye magyar néprajzkutatói szemmel337
- Lektori vélemény Papp Árpád Délszlávok Párizsban – egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumai című munkájáról 339
- Szöveggyűjtemény
- I. Előzmények
- 1. Sándor régens kiáltványa 347
- 2. Sándor régens a szerb hadsereghez 349
- 3. Nikola Pašić levele M. Spalajković titkos tanácsoshoz350
- 4. A Niši deklaráció. A Szerb Királyság kormányának nyilatkozata 352
- 5. Trubeckoj belgrádi orosz követ távirata Szazonov orosz külügyminiszterhez353
- 6. A Jugoszláv Bizottságnak a francia kormány részére átadott memoranduma 355
- 7. Az észak-amerikai délszláv újságírók állásfoglalása365
- 8. A Szerb Királyság Nemzetgyűlése titkos ülésének határozata366
- 9. A Jugoszláv Bizottság kiáltványa366
- 10. A Jugoszláv Bizottságnak a francia kormány részére utólag átadott memoranduma 367
- 11. A Jugoszláv Bizottság nyilatkozata Habsburg Károly királlyá és császárrá koronázása alkalmából374
- 12. A Délszláv Klub nyilatkozata378
- 13. Korfui nyilatkozat 378
- 14. Wilsonnak a kongresszushoz intézett üzenetéből382
- 15. Wilson kongresszusi beszédéből 385
- 16. A Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsának nyilatkozata385
- 17. A belgrádi katonai egyezmény387
- II. A politikai küldöttség és a néprajzi-történelmi szekció dokumentumai
- 18. A román, illetve a délszláv politikai küldöttség és a nagyhatalmak képviselői között folytatott beszélgetés Bánát kérdésében393
- 19. Pašić jelentése a nagyhatalmak vitájáról a bánáti határ kapcsán397
- 20. A határok kérdése Románia felé és a katonai álláspont 400
- 21. Pašić a bizottság taktikájáról Olaszországgal, Magyarországgal és Romániával szemben401
- 22. Stevan Bošković ezredesnek a főparancsnokság vezetőjéhez intézett memoranduma402
- 23. Bánátra vonatkozó adatok 404
- 24. A néprajzi-történelmi szekció a Bánátra vonatkozó adatokat kéri 408
- 25. A baranyai lakosság-összeírás409
- 26. Távirat Thesszalonikiből, Belgrádon keresztül 1919. február 23-án410
- 27. A politikai küldöttség február 25-i meghallgatásának első változata a Tardieu vezette Területi Bizottság előtt411
- 28. A Tardieu vezette Területi Bizottság előtti meghallgatás eseményei Jovan Cvijić visszaemlékezéseiben – 2. változat414
- 29. Cvijić megbeszélése az amerikai küldöttekkel (1919. február 26.) (emlékiratrészlet) 416
- 30. Jovan Cvijić részletes adatokat kér Szabadka lakosságáról419
- 31. Pašić távirata a bánáti határ kapcsán419
- 32. Cvijić levele Markovićnak a bánáti határ kapcsán 419
- 33. Határmegvonás Románia felé és álláspontunk Bánát tekintetében 420
- 34. Jovan Radonić, a Belgrádi Egyetem tanárának Baranya-memorandumkoncepciója 420
- 35. A küldötteink számára készített, Bánátra vonatkozó instrukciók 422
- 36. A nyugat-bánáti szerb aspirációkat igazoló okok424
- 37. Határmegvonás és népszavazás Bánátban426
- 38. Szerb kolostorok Bánátban427
- 39. A szerb többségű települések jegyzéke Torontál vármegyében428
- 40. Határmegállapodás Olaszországgal és Romániával, a kormány és a küldöttség álláspontja 430
- 41. Bácska és Bánát nemzetiségi összetételére vonatkozó távirat demográfiai adatok és a határ kérdése kapcsán432
- 42. A határok kérdése Románia irányában, valamint Stanojević professzor és Radonić Johnson amerikai őrnaggyal folytatott tárgyalása433
- 43. A nagykikindai népesség-összeírás eredményei 434
- 44. Bácska, Bánát, Temes, Krassó-Szörény és Torontál vármegye népszámlálási eredményei, valamint a Nagykikindán és Regőcén megtartott, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatlakozásról szóló népszavazás eredményei435
- 45. Versec, Fehértemplom, Nagykikinda, Temesvár sorsa 442
- 46. Cvijić megfigyelése és összegzése 1919 márciusában 443
- 47. Pašić koncepciója a szerbek és magyarok közti határmegvonásról Bácskában444
- 48. Bácska 446
- 49. A nagybecskereki összeírás eredményei 468
- 50. A temesvári népszavazás kapcsán Protić468
- 51. A Baranya megyei lakosság-összeírás 469
- 52. Rejtjeles távirat Belgrádból 1919. április 27-én a népszavazás intézményéről a bolgár követelésekkel kapcsolatban 469
- 53. Jovan Cvijić a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai küldöttségéhez470
- 54. Sajtószemle. A szövetséges újságírók beszélgetése dr. Muthtal és Bánát kérdése471
- 55. A Mohácsi, Siklósi és Szentlőrinci járások és Pécs város statisztikai adatai 473
- 56. A délszlávok és a délszláv állam területének etnográfiai határai474
- 57. Baranya statisztikája – elaborátum476
- 58. A Bács-Bodrog megyei Határmeghatározó Bizottság memoranduma, amit Zomborban és Szabadkán állítottak össze a Határmegállapító Bizottságnak 478
- 59. Határvonal és a bánáti magyar kisebbség álláspontja489
- 60. Jovan Cvijić a politikai küldöttségnek a lakosság csatlakozási nyilatkozatai kapcsán 489
- 61. Prof. Jovan Radonić és prof. Stanoje Stanojević levele Nikola Pašićnak 1919. június 23-án490
- 62. Radonić és Stanojević levele Cvijićnek491
- 63. Jovan Cvijić a békekonferencia szerb–horvát–szlovén küldöttsége elnökének492
- 64. Jovan Cvijić, a néprajzi szekció elnöke a politikai küldöttségnek493
- 65. Jovan Cvijić, a néprajzi szekció elnöke Baja környékének kapcsán megfogalmazott levele a politikai küldöttséghez 494
- 66. Jovan Cvijić levele a békekonferencia főtitkárának a Tisza–Maros által határolt terület szerb lakossága kapcsán 495
- 67. Szakértői vélemény Baranyáról496
- 68. Jugoszlávellenes nyilatkozat a németek részéről 497
- 69. Cvijić levele Vesnićnek498
- 70. Cvijić érvei Tardieu-nek küldve498
- 71. Jovan Cvijić levele a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai küldöttségének Zomborból, 1919. szeptember 22-én 501
- 72. Jegyzék Baranyáról 504
- 73. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság északkeleti határa 504
- 74. Pašić beszélgetése a román küldöttekkel 506
- 75. Cvijić esetleges Baranyába utazásáról 508
- 76. Cvijić álláspontja a román és a magyar határ kapcsán 508
- 77. A Határmegállapító Bizottság bizalmas jelentése a Minisztertanács elnökének 509
- III. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság küldöttségének legfőbb dokumentumai
- 78. (A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság) határai Ausztria–Magyarország felé (Részlet) 523
- 79. A párizsi békekonferenciához a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság által benyújtott, területi követelésekkel kapcsolatos memorandum (Részlet) 524
- 80. A szerbek és a románok közötti határ Bánátban534
- 81. (Országunk) északi határa541
- 82. Bánát, Bácska és Baranya kérdése546
- 83. Bácska 558
- 84. Baranya 581
- 85. Északi határok – frontiére Septentrionale593
- IV. Vox populi vox Dei – Helyi levelek, rezolúciók, kérelmek
- 86. A temesvári küldöttség memoranduma 615
- 87. A Szabadkán, az új naptár szerint 1918. november 24-én megtartott gyűlés jegyzőkönyve, ami az Újvidéken megrendezésre kerülő Szerbek, Bunyevácok és egyéb Szlávok Nemzetgyűlésére küldött képviselők kiválasztása okán került összehívásra 619
- 88. Jegyzőkönyv az 1918. november 12-én, Újvidéken megtartott, a bánáti, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok Nagy Nemzetgyűlésén folytatott munkáról620
- 89. A Bunyevác–Szerb Nemzeti Bizottság 1918. november 26-án tartott ülésén összeállított jegyzőkönyv 625
- 90. A Maroson túli szlovákok és szerbek rezolúciója, melynek elfogadására 1919. január 2-án került sor Bezdinben627
- 91. Nagykikinda lakosságának rezolúciója a Jugoszláviához való csatlakozásról (Párizsban, 1919. január 25-én) 629
- 92. Stojan Protić Úrnak, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság minisztertanácsa elnökének, Belgrádba630
- 93. A fehértemplomi nagygyűlés és a Jugoszláviához való csatlakozás határozata 631
- 94. A fehértemplomi rezolúció szövege és a Jugoszláviával való egyesülés szándéka 634
- 95. A törökkanizsaiak csatlakozási kérelme634
- 96. A baranyai falvak csatlakozási kérelme 635
- 97. A Barcs környéki községek csatlakozási kérelme a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz 636
- 98. A Bánáti Szlovák Nemzeti Tanács rezolúciója a Jugoszláviával való egyesülésről 638
- 99. A délkelet-bánáti Temespéteri község csatlakozási kérelme642
- 100. A Szabadka és Baja környéki lakosság rezolúciója 643
- 101. A baranyai német települések csatlakozási szándéka a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz644
- 102. Kosić iskolafelügyelő jelentése a baranyai állapotokról 1919 júniusában645
- 103. A módosi, párdányi és bánlaki járás küldöttségének memoranduma a Jugoszláviához való csatlakozás tárgyában648
- 104. A baranyai küldöttség előkészületei a békekonferenciára 649
- 105. A Tisza menti szerbek Jugoszláviához való csatlakozási szándéka – memorandum651
- 106. A Törökkanizsai járás szerb lakosságának memoranduma az észak-bánáti határvonalról 652
- 107. Dolinka Vazul, Baja város polgármesterének és főispánjának Baja csatlakozásáról írt memoranduma655
- 108. A Dolinka Vazul, Baja város polgármestere által megfogalmazott, 4310 további aláírással ellenjegyzett kérelem Petar Karađorđević uralkodóhoz Baja hovatartozásának eldöntése kapcsán 657
- 109. A Maros menti szerbek csatlakozási kérelme659
- 110. Dolinka Vazul, Baja polgármesterének újabb memoranduma Baja hovatartozásának eldöntése kapcsán 661
- 111. A pécsi nagygyűlés jegyzőkönyve 664
- 112. A temesvári küldöttség memoranduma666
- 113. A temesvári küldöttek memoranduma Bánát hidrológiájáról667
- 114. Népszavazás Mohácson 671
- 115. A Temesvári egyházmegye küldöttségének memoranduma Temesvár jelentőségéről Belgrád szemszögéből 674
- 116. Baranya lakosságának csatlakozási kérelme 678
- 117. Bánáti szerb anyák rezolúciója a Jugoszláviához való csatlakozás érdekében 680
- 118. A nagykikindaiak petíciója a demarkációs vonal kapcsán681
- 119. A Pécsi Nemzetgyűlésnek a kormányhoz intézett határozata681
- 120. A baranyai küldöttség memoranduma682
- 121. Memorandum népünk történelméről Baranyában685
- 122. A baranyai küldöttek memoranduma697
- 123. A Baranya Védelméért Népi Szervezet elnökének panaszlevele 698
- 124. Kérvény, hogy az okkupált baranyai részek még legalább 5–10 évig maradjanak a szerb katonaság részéről megszállva700
- 125. Felső- és Közép-baranyai biztosok kérvénye a Szerb, Horvát és Szlovén Állam Királyi Kormányához701
- 126. Mohács, Bátaszék, Lánycsók és Liptód települések képviselőinek kérvénye708
- 127. Szőreg, Deszk, Szentiván elöljáróinak panasza az esetleges elcsatolás miatt 711
- Színes melléklet 713
- Névmutató 731