Délszlávok Párizsban

Délszlávok Párizsban

Egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumai

Szerkesztő:
Papp Árpád
Fordító:
Sáfár Marianna, Kakas Viktória, Vargyas Gábor, Mačković Papp Márta, Papp Árpád
Kiadás éve és helye:
2021,Zenta
Kiadó:
Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
Felelős kiadó:
Gondi Martina
ISBN:
978-86-80644-40-0
Kötés:
kemény
Oldalszám:
758 oldal

Előszó/utószó

ELŐSZÓ

Könyvünk célja az 1920. június 4-ét, a trianoni szerződés aláírását megelőző másfél év párizsi eseményeinek, ezen belül a bánáti, bácskai és baranyai, tehát a délszláv– román és a délszláv–magyar határok kialakulásának kapcsán folytatott tárgyalások, megbeszélések ismeretlen vagy kevésbé ismert délszláv források alapján történő összefoglalása a magyarok és szerbek (délszlávok) által vegyesen lakott régióban, amelyen az első világháború előtt a tiszántúli Krassó-Szörény, Temes, Torontál, a Duna és a Tisza között Bács-Bodrog, illetve a Dunán túl Baranya megyék osztoztak, és amelyet a köznyelv Bánátnak, Bácskának és Baranyának, illetve Délvidéknek, más esetben Vajdaságnak nevezett – egy korábban egybefüggő, soknemzetiségű terület felosztása merőben új gazdasági, társadalmi konstellációt teremtett, aminek kialakulása legalább annyira izgalmas kérdés, mint a következmények tárgyilagos vizsgálata.

(...)

Fülszöveg

„A kötet nézőpontja különleges, hiszen nem a magyar, hanem a Trianon nyomán kialakuló délszláv állam törekvéseinek, területszerző aspirációinak szemszögéből gyűjti össze és fűzi egymás után a dokumentumokat. [...] A forrásgyűjtemény egyik fontos eredménye épp az, hogy a magyarországi területek elcsatolásának előzményeit és folyamatát, a magyarság számára oly fontos kérdéseket más nézőpontból láttatja. […] kibontakozik a délszláv területi követelések fejlődéstörténete, az államhatárok kialakulásának mikéntje, a határon belüli területek szimbolikus értéke, annak idealizálása.” (Landgraf Ildikó)

„Amíg az 1919. január 18-án kezdődő békekonferencia a magyar állam és nemzet számára a trianoni békediktátummal, az ebből fakadó döbbenettel (tragédiával, veszteséggel, gyásszal) zárult, addig – többek között – az új délszláv állam lakóinak, politikusainak dédelgetett álmai megvalósulása vette kezdetét a hosszúra nyúlt egyezkedéssel. E kettősségből fakad, hogy az eszményinek vélt »ezeréves« – tehát öröktől való – állam jelentős területének elvesztése felett érzett, múlni képtelen fájdalom, illetve az euforikus életérzés leginkább a saját látószögéből kívánt a kérdésről beszélni és tudomást szerezni.” (Papp Árpád)

„A bevezető tanulmány, illetve az ahhoz kapcsolódó forrásválogatás meglátásom szerint egy, mind a szakma, mind a nagyközönség óta régóta várt hiánypótló munkával gyarapítja a magyar történetírást.” (Katona Csaba)

Tartalomjegyzék

  • Köszönetnyilvánítás13
  • Előszó15
  • Előzetes megjegyzések a felhasznált forrásokról és a címválasztásról17
  • Egy új állam a Balkán-félszigeten
  • A békekonferencia döntéshozatali struktúrája25
  • A Legfelsőbb Tanács és a területi bizottságok 25
  • A délszláv küldöttség kinevezése és összetétele 30
  • A néprajzi-történelmi szekció megalakulása és munkája 33
  • A tudósok politikai szerepvállalása40
  • A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság küldöttségének két sarkalatos területi koncepciója46
  • A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai küldöttségének elvei, érvei és célkitűzései 49
  • A délszláv állam történeti előzményei: az Illír Birodalomtól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságig vezető út és a tudósok országalapító víziói51
  • Az északi és északkeleti szerb/délszláv területi elképzelések világháborús kronológiája 60
  • A világpolitikai keret: a győztes nagyhatalmak Nyugat-Balkánra vonatkozó tervei, elképzelései és javaslatai, valamint a Területi Bizottság tevékenysége 75
  • A párizsi békekonferencia délszláv krónikája
  • A délszláv stratégiai határtól a Területi Bizottság északi határjavaslatáig (Az 1919 januárjától március végéig tartó időszak) 81
  • 1919 tavasza – a kis területi engedményekért, valamint Baranyáért és a Murántúlért folytatott küzdelem kezdete 136
  • Június – a helyi követelések és a Párizsban megjelenő deputációk hónapja153
  • 1919 augusztusa 164
  • 1919 novembere és decembere – hiábavaló küzdelem Baranya teljes területéért173
  • 1920 januárja 178
  • 1920 márciusa 184
  • Vezérfonal a párizsi békekonferencia délszláv dokumentumaihoz
  • A politikai küldöttség és a néprajzi-történelmi szekció memorandumai193
  • A stratégiai érvek 193
  • Bánát 193
  • Bácska199
  • Baranya 200
  • A történelmi érvek201
  • Az első foglalás elmélete, az őslakosok és jövevények esete a magyar honfoglalásig201
  • A déli részek délszláv történelme a mohácsi vészig terjedő időszakban 205
  • A hódoltság kora – a Dunától északra fekvő Rácország(ok)209
  • Újabb szerb vándorlás a törököktől felszabadított déli területekre és az 1690. évi nagy szerb népvándorlás213
  • Az „idegen elemek” újabb telepítési kísérletei 1686-tól 215
  • A viharos 19. század 225
  • A kiegyezés utáni időszak legfőbb bűne – a magyarosítás226
  • Az impériumváltás eseményei és értelmezésük 229
  • Az állami statisztika tetemrehívása 231
  • Hidrológiai érvek 242
  • A nemzetté válás kovásza: a felvilágosodás és a romantika kora a délszláv memorandumokban248
  • Vox populi vox Dei 253
  • A magyarokról alkotott kép255
  • A németek és a zsidók megítélése264
  • A szövetséges románokról alkotott kép267
  • A délszlávok nemzeti sajátosságai 270
  • Területi kronológia és összegzés
  • Bánáti kronológia283
  • Bácskai kronológia298
  • A bajai háromszög kérdése 304
  • Baranyai kronológia 308
  • Ami a békeszerződés aláírása után történt326
  • Zárszó helyett327
  • Források 333
  • Felhasznált irodalom333
  • Levéltári források 336
  • Lektori vélemények
  • A trianoni béke délszláv forrásainak gyűjteménye magyar néprajzkutatói szemmel337
  • Lektori vélemény Papp Árpád Délszlávok Párizsban – egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumai című munkájáról 339
  • Szöveggyűjtemény
  • I. Előzmények
  • 1. Sándor régens kiáltványa 347
  • 2. Sándor régens a szerb hadsereghez 349
  • 3. Nikola Pašić levele M. Spalajković titkos tanácsoshoz350
  • 4. A Niši deklaráció. A Szerb Királyság kormányának nyilatkozata 352
  • 5. Trubeckoj belgrádi orosz követ távirata Szazonov orosz külügyminiszterhez353
  • 6. A Jugoszláv Bizottságnak a francia kormány részére átadott memoranduma 355
  • 7. Az észak-amerikai délszláv újságírók állásfoglalása365
  • 8. A Szerb Királyság Nemzetgyűlése titkos ülésének határozata366
  • 9. A Jugoszláv Bizottság kiáltványa366
  • 10. A Jugoszláv Bizottságnak a francia kormány részére utólag átadott memoranduma 367
  • 11. A Jugoszláv Bizottság nyilatkozata Habsburg Károly királlyá és császárrá koronázása alkalmából374
  • 12. A Délszláv Klub nyilatkozata378
  • 13. Korfui nyilatkozat 378
  • 14. Wilsonnak a kongresszushoz intézett üzenetéből382
  • 15. Wilson kongresszusi beszédéből 385
  • 16. A Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsának nyilatkozata385
  • 17. A belgrádi katonai egyezmény387
  • II. A politikai küldöttség és a néprajzi-történelmi szekció dokumentumai
  • 18. A román, illetve a délszláv politikai küldöttség és a nagyhatalmak képviselői között folytatott beszélgetés Bánát kérdésében393
  • 19. Pašić jelentése a nagyhatalmak vitájáról a bánáti határ kapcsán397
  • 20. A határok kérdése Románia felé és a katonai álláspont 400
  • 21. Pašić a bizottság taktikájáról Olaszországgal, Magyarországgal és Romániával szemben401
  • 22. Stevan Bošković ezredesnek a főparancsnokság vezetőjéhez intézett memoranduma402
  • 23. Bánátra vonatkozó adatok 404
  • 24. A néprajzi-történelmi szekció a Bánátra vonatkozó adatokat kéri 408
  • 25. A baranyai lakosság-összeírás409
  • 26. Távirat Thesszalonikiből, Belgrádon keresztül 1919. február 23-án410
  • 27. A politikai küldöttség február 25-i meghallgatásának első változata a Tardieu vezette Területi Bizottság előtt411
  • 28. A Tardieu vezette Területi Bizottság előtti meghallgatás eseményei Jovan Cvijić visszaemlékezéseiben – 2. változat414
  • 29. Cvijić megbeszélése az amerikai küldöttekkel (1919. február 26.) (emlékiratrészlet) 416
  • 30. Jovan Cvijić részletes adatokat kér Szabadka lakosságáról419
  • 31. Pašić távirata a bánáti határ kapcsán419
  • 32. Cvijić levele Markovićnak a bánáti határ kapcsán 419
  • 33. Határmegvonás Románia felé és álláspontunk Bánát tekintetében 420
  • 34. Jovan Radonić, a Belgrádi Egyetem tanárának Baranya-memorandumkoncepciója 420
  • 35. A küldötteink számára készített, Bánátra vonatkozó instrukciók 422
  • 36. A nyugat-bánáti szerb aspirációkat igazoló okok424
  • 37. Határmegvonás és népszavazás Bánátban426
  • 38. Szerb kolostorok Bánátban427
  • 39. A szerb többségű települések jegyzéke Torontál vármegyében428
  • 40. Határmegállapodás Olaszországgal és Romániával, a kormány és a küldöttség álláspontja 430
  • 41. Bácska és Bánát nemzetiségi összetételére vonatkozó távirat demográfiai adatok és a határ kérdése kapcsán432
  • 42. A határok kérdése Románia irányában, valamint Stanojević professzor és Radonić Johnson amerikai őrnaggyal folytatott tárgyalása433
  • 43. A nagykikindai népesség-összeírás eredményei 434
  • 44. Bácska, Bánát, Temes, Krassó-Szörény és Torontál vármegye népszámlálási eredményei, valamint a Nagykikindán és Regőcén megtartott, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatlakozásról szóló népszavazás eredményei435
  • 45. Versec, Fehértemplom, Nagykikinda, Temesvár sorsa 442
  • 46. Cvijić megfigyelése és összegzése 1919 márciusában 443
  • 47. Pašić koncepciója a szerbek és magyarok közti határmegvonásról Bácskában444
  • 48. Bácska 446
  • 49. A nagybecskereki összeírás eredményei 468
  • 50. A temesvári népszavazás kapcsán Protić468
  • 51. A Baranya megyei lakosság-összeírás 469
  • 52. Rejtjeles távirat Belgrádból 1919. április 27-én a népszavazás intézményéről a bolgár követelésekkel kapcsolatban 469
  • 53. Jovan Cvijić a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai küldöttségéhez470
  • 54. Sajtószemle. A szövetséges újságírók beszélgetése dr. Muthtal és Bánát kérdése471
  • 55. A Mohácsi, Siklósi és Szentlőrinci járások és Pécs város statisztikai adatai 473
  • 56. A délszlávok és a délszláv állam területének etnográfiai határai474
  • 57. Baranya statisztikája – elaborátum476
  • 58. A Bács-Bodrog megyei Határmeghatározó Bizottság memoranduma, amit Zomborban és Szabadkán állítottak össze a Határmegállapító Bizottságnak 478
  • 59. Határvonal és a bánáti magyar kisebbség álláspontja489
  • 60. Jovan Cvijić a politikai küldöttségnek a lakosság csatlakozási nyilatkozatai kapcsán 489
  • 61. Prof. Jovan Radonić és prof. Stanoje Stanojević levele Nikola Pašićnak 1919. június 23-án490
  • 62. Radonić és Stanojević levele Cvijićnek491
  • 63. Jovan Cvijić a békekonferencia szerb–horvát–szlovén küldöttsége elnökének492
  • 64. Jovan Cvijić, a néprajzi szekció elnöke a politikai küldöttségnek493
  • 65. Jovan Cvijić, a néprajzi szekció elnöke Baja környékének kapcsán megfogalmazott levele a politikai küldöttséghez 494
  • 66. Jovan Cvijić levele a békekonferencia főtitkárának a Tisza–Maros által határolt terület szerb lakossága kapcsán 495
  • 67. Szakértői vélemény Baranyáról496
  • 68. Jugoszlávellenes nyilatkozat a németek részéről 497
  • 69. Cvijić levele Vesnićnek498
  • 70. Cvijić érvei Tardieu-nek küldve498
  • 71. Jovan Cvijić levele a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai küldöttségének Zomborból, 1919. szeptember 22-én 501
  • 72. Jegyzék Baranyáról 504
  • 73. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság északkeleti határa 504
  • 74. Pašić beszélgetése a román küldöttekkel 506
  • 75. Cvijić esetleges Baranyába utazásáról 508
  • 76. Cvijić álláspontja a román és a magyar határ kapcsán 508
  • 77. A Határmegállapító Bizottság bizalmas jelentése a Minisztertanács elnökének 509
  • III. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság küldöttségének legfőbb dokumentumai
  • 78. (A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság) határai Ausztria–Magyarország felé (Részlet) 523
  • 79. A párizsi békekonferenciához a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság által benyújtott, területi követelésekkel kapcsolatos memorandum (Részlet) 524
  • 80. A szerbek és a románok közötti határ Bánátban534
  • 81. (Országunk) északi határa541
  • 82. Bánát, Bácska és Baranya kérdése546
  • 83. Bácska 558
  • 84. Baranya 581
  • 85. Északi határok – frontiére Septentrionale593
  • IV. Vox populi vox Dei – Helyi levelek, rezolúciók, kérelmek
  • 86. A temesvári küldöttség memoranduma 615
  • 87. A Szabadkán, az új naptár szerint 1918. november 24-én megtartott gyűlés jegyzőkönyve, ami az Újvidéken megrendezésre kerülő Szerbek, Bunyevácok és egyéb Szlávok Nemzetgyűlésére küldött képviselők kiválasztása okán került összehívásra 619
  • 88. Jegyzőkönyv az 1918. november 12-én, Újvidéken megtartott, a bánáti, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok Nagy Nemzetgyűlésén folytatott munkáról620
  • 89. A Bunyevác–Szerb Nemzeti Bizottság 1918. november 26-án tartott ülésén összeállított jegyzőkönyv 625
  • 90. A Maroson túli szlovákok és szerbek rezolúciója, melynek elfogadására 1919. január 2-án került sor Bezdinben627
  • 91. Nagykikinda lakosságának rezolúciója a Jugoszláviához való csatlakozásról (Párizsban, 1919. január 25-én) 629
  • 92. Stojan Protić Úrnak, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság minisztertanácsa elnökének, Belgrádba630
  • 93. A fehértemplomi nagygyűlés és a Jugoszláviához való csatlakozás határozata 631
  • 94. A fehértemplomi rezolúció szövege és a Jugoszláviával való egyesülés szándéka 634
  • 95. A törökkanizsaiak csatlakozási kérelme634
  • 96. A baranyai falvak csatlakozási kérelme 635
  • 97. A Barcs környéki községek csatlakozási kérelme a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz 636
  • 98. A Bánáti Szlovák Nemzeti Tanács rezolúciója a Jugoszláviával való egyesülésről 638
  • 99. A délkelet-bánáti Temespéteri község csatlakozási kérelme642
  • 100. A Szabadka és Baja környéki lakosság rezolúciója 643
  • 101. A baranyai német települések csatlakozási szándéka a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz644
  • 102. Kosić iskolafelügyelő jelentése a baranyai állapotokról 1919 júniusában645
  • 103. A módosi, párdányi és bánlaki járás küldöttségének memoranduma a Jugoszláviához való csatlakozás tárgyában648
  • 104. A baranyai küldöttség előkészületei a békekonferenciára 649
  • 105. A Tisza menti szerbek Jugoszláviához való csatlakozási szándéka – memorandum651
  • 106. A Törökkanizsai járás szerb lakosságának memoranduma az észak-bánáti határvonalról 652
  • 107. Dolinka Vazul, Baja város polgármesterének és főispánjának Baja csatlakozásáról írt memoranduma655
  • 108. A Dolinka Vazul, Baja város polgármestere által megfogalmazott, 4310 további aláírással ellenjegyzett kérelem Petar Karađorđević uralkodóhoz Baja hovatartozásának eldöntése kapcsán 657
  • 109. A Maros menti szerbek csatlakozási kérelme659
  • 110. Dolinka Vazul, Baja polgármesterének újabb memoranduma Baja hovatartozásának eldöntése kapcsán 661
  • 111. A pécsi nagygyűlés jegyzőkönyve 664
  • 112. A temesvári küldöttség memoranduma666
  • 113. A temesvári küldöttek memoranduma Bánát hidrológiájáról667
  • 114. Népszavazás Mohácson 671
  • 115. A Temesvári egyházmegye küldöttségének memoranduma Temesvár jelentőségéről Belgrád szemszögéből 674
  • 116. Baranya lakosságának csatlakozási kérelme 678
  • 117. Bánáti szerb anyák rezolúciója a Jugoszláviához való csatlakozás érdekében 680
  • 118. A nagykikindaiak petíciója a demarkációs vonal kapcsán681
  • 119. A Pécsi Nemzetgyűlésnek a kormányhoz intézett határozata681
  • 120. A baranyai küldöttség memoranduma682
  • 121. Memorandum népünk történelméről Baranyában685
  • 122. A baranyai küldöttek memoranduma697
  • 123. A Baranya Védelméért Népi Szervezet elnökének panaszlevele 698
  • 124. Kérvény, hogy az okkupált baranyai részek még legalább 5–10 évig maradjanak a szerb katonaság részéről megszállva700
  • 125. Felső- és Közép-baranyai biztosok kérvénye a Szerb, Horvát és Szlovén Állam Királyi Kormányához701
  • 126. Mohács, Bátaszék, Lánycsók és Liptód települések képviselőinek kérvénye708
  • 127. Szőreg, Deszk, Szentiván elöljáróinak panasza az esetleges elcsatolás miatt 711
  • Színes melléklet 713
  • Névmutató 731