A barna lány nyomában

„Felültem, és a fénycsóva mellett a sötétbe bámultam, ingének fehérségét keresve, de semmit sem láttam. És mégis tudtam, hogy közeledik, abból, hogy a víz megszűnt csobogni, meg valami csendes, de egyre határozottabb zajból, amely csak tőle származhatott. Egyszerre megpillantottam. Közvetlenül előttem állt, szinte fölöttem, a sötétség reliefje a félhomályban, amely csak alig észrevehetően ömlött el a váll feszült bőrén, és valami eltévedt sugár alatt két tejpecsétet rajzolt ki a mell hajlatán. Meztelen volt.”