Arachné szőnyege

ELŐSZÓ

(...)

Az Arachné szőnyege tanulmányai a XVIII. század végi és a XIX. századi magyar irodalmat és jelenségeit az irodalom létformájának hálózatos szövevényébe helyezi: képzeleti fesztávjuk legkorábbi pontja 1772, ami nemcsak az Ágis tragédiájának., de a XXI. századi magyar irodalomban újrakanonizálódott Kártigám-történet magyar változatának megjelenési éve is. Az értelmezési távlat innenső határpontjait viszont a jelen történései képezik, amit leginkább a Barokk látványkép és klasszicista minta című fejezet reprezentál. Ezek a tanulmányok a XXI. század első évtizedében keletkezett irodalmi művekről szólnak, amelyek a régi, illetve a XIX. századi magyar irodalom jelenségeivel képeznek intertextuális hálót, újraalkotják a hiányzó, vagy nem létező hagyományt. Márton László Testvériség-trilógiája – a szerző felfogása szerint – a hiányzó késő barokk heroikus regényírást legitimálja visszamenőleg a magyar irodalomban, Minerva búvóhelye című műve a klasszicista világértés és létforma regénye. Schein Gábort Bolondok tornya című alkotása viszont a Gyöngyösi István művelte barokk verses epika jelenségeivel, a XIX. századi európai és magyar versesregénnyel, illetve annak XX-XXI. századi utóéletével és új formáival képez termékeny diskurzust. Vasagyi Mária Pokolkerék című regényét pedig ebben a vizsgálati körben az „új” magyar barokk regény példájaként értelmezzük.

A magyar romantika „géniusza” cím alá sorolt tanulmányok a magyar (és az európai) romantika jelenségeit tematizáló, palimpszesztként újramondó/újjáalkotó, azokat diskurzusba állító, újrakanonizáló, másként értelmező epikai és lírai megnyilatkozásokat, vonulatokat, műfajokat és intertextuális összefüggéseket vizsgálnak, értelmeznek.

A kötetben reprezentált kutatástermészetszerűleg nem adhat választ arra a – Márton László idézett tanulmánya felvetette – dilemmára, létrehozható-e visszamenőleg valamely hiányzó történeti hagyomány (ez esetben a magyar regény „első félideje”), egyáltalán van-e szó ilyen hiátusról; ugyanakkor a kérdéssel való foglalkozás izgalmas és változatos diskurzusait teremti meg és járja körül. Ehhez az értelmezési stratégiához nyújt szövegválogatást a Szemelvények, szövegek az irodalmi diskurzusok tanulmányozásához című rész.

Részlet az Előszóból