Anyanyelvű oktatásunk

Az anyaországukon kívül élő magyarság nemzeti identitásának megőrzése és az európai szintnek megfelelő szakemberképzés feltétele az önálló anyanyelvű oktatási rendszer kiépítése. A kisebbségben élő magyarság - erejéhez mérten - célul tűzte ki kulturális és történelmi hagyományaihoz méltó szakemberi és értelmiségi, valamint vállalkozói rétegének megteremtését, enélkül ugyanis elsorvad a nemzet életképessége, nyelve. Legsürgősebb tennivalónk az anyanyelvű oktatás megőrzése és fejlesztése az óvodáktól kezdve a felsőoktatási szintig. Tisztában vagyunk vele, hogy e komplex kérdésnek több síkja van: szükséges hozzá a szülőföldjéhez ragaszkodó nemzettárs (az iskolákba sok magyar ajkú gyermek), szükséges a megfelelő infrastruktúra (iskolák, kutatóközpontok, információs hálózat), kellenek könyvtárak, taneszközök (magyar tankönyvek) és nem utolsósorban magyar szakkáderek (szakemberek, tanárok) és egyéb szellemi feltételek.
A Magyarságkutató Tudományos Társaság szervezésében 1996. november 23-án Szabadkán egy tudományos tanácskozáson olyan témához nyúltunk, amely a Kárpát-medencében élő magyarság közös érdeke: Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Baranyában, Muravidéken és persze a Vajdaságban is meg kell tartanunk anyanyelvű iskoláinkat, különben gyökértelenné váltunk. Nyolcvan éve „gyakoroljuk" a kisebbségi létet, de a Vajdaságban például a kilencvenes években eddig még soha nem tapasztalt helyzetbe került a magyar nemzeti kisebbség. Jelentős a visszafejlődés a magyar oktatás és közművelődés terén, a háború és az elszegényedés elől nagyszámú fiatal család és értelmiségi menekült külföldre.